A New York University emberjogi műhelye az akadémiai szabadságról adott ki éves jelentést, amiben Magyarország is szerepel, nem a legjobb pozícióban…
A Scholars at Risk (SAR) Free to Think 2026 szerint az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia szinte mindenütt veszélyben van. A 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti időszakban

382 támadást dokumentáltak 59 országban és területen. A fenyegetések a fizikai erőszaktól és a jogtalan fogva tartástól az egyetemek irányításába, finanszírozásába és oktatási tartalmába történő politikai beavatkozásig terjednek.

A jelentés szerint Magyarországon az Academic Freedom Index (AFI) értéke a 2009-es 0,95-ről 2026-ra 0,30-ra csökkent, vagyis a „teljesen szabad” kategóriából az „erősen korlátozott” kategóriába került. Az AFI 0–1 közötti összetett mutató, amelynél a magasabb érték nagyobb akadémiai szabadságot jelent; a változás nem értelmezhető egyszerűen a szabadság százalékos elvesztéseként.
A magyar visszaesést a Jelentés elsősorban az intézményi autonómia és az egyetemi önkormányzatiság gyengülésével kapcsolja össze. Számunkra jól ismertek a jelenségek: az állami egyetemek jelentős részének kormányzathoz kötődő vagyonkezelő alapítványokba szervezése, ennek révén az átláthatóság csökkenése és a politikai lojalitás beépülése az akadémiai döntéshozatalba. Az MCC kiemelt támogatása, mint ideológiai célú erőforrás-átcsoportosítás is előkerül – nyilvánvalóan magyarországi információk alapján.
A dokumentum a 2026. áprilisi magyarországi kormányváltást fordulat lehetőségeként értékeli. Beszámol az alapítványi egyetemi modell kivezetésére és az Erasmus-részvétel helyreállítására vonatkozó szándékokról. Ezeket korai, biztató jelzésekként, nem pedig már igazolt, tartós eredményként kezeli. A javulás mércéje az autonómia tényleges visszaállítása, a politikai függések felszámolása és a kiszámítható intézményi működés lehet.
Mit mérnek az indikátorok?
Az AFI öt dimenzió mentén vizsgálja az akadémiai szabadságot:
- A kutatás és az oktatás szabadsága: mennyire választhatók szabadon a témák, módszerek és oktatási tartalmak?
- A tudományos eszmecsere és eredményközlés szabadsága: mennyire akadálytalan az együttműködés, a kommunikáció és a publikálás?
- Intézményi autonómia: mennyire függetlenek az egyetemek működési és irányítási döntései a külső beavatkozástól?
- Az egyetemi tér sérthetetlensége: mennyire mentes az intézményi környezet a megfélemlítéstől, megfigyeléstől és erőszakos beavatkozástól?
- Az akadémiai és kulturális véleménynyilvánítás szabadsága: mennyire lehetséges a nyilvános megszólalás megtorlás nélkül?
Globálisan az AFI 2026-os frissítése az előző évtizedben 179 vizsgált országból 50-ben szignifikáns romlást, mindössze kilencben javulást mutatott. A magyar eset fő tanulsága a jelentés értelmezésében: az akadémiai szabadságot a közvetlen tiltások mellett az irányítási és finanszírozási függések is jelentősen korlátozhatják; helyreállítása ezért intézményi garanciákat igényel.
A jelentést a Nature is ismerteti, kiemelve kilenc országot. Ezeken belül csak Bangladesh mutat javulást, az USA helyzete (aminek érthetően a legnagyobb figyelmet szenteli az írás) pedig együtt romlik a többivel, beleértve a magyart is. Ennek elemeiről korábban írtunk itt, s a folyamat arra is figyelmeztet, hogy az elkényelmesedett akadémiai világnak is szembesülnie kell a kitettségével és a társadalmi támogatásért való folytonos küzdelem szükségességével .
Vélemény, hozzászólás?