Kommunikációs vereség

II. 2.       Az egyetem kommunikációs veresége

Nem véletlenül: mivel az egyetemek nem voltak képesek megértetni önmagukat a közbeszédet formálók (újságírók, szerkesztők, publicisták) körével, a felsőoktatásról csupán partikuláris egyedi élmények vagy elavult közhelyek váltak hivatkozási alappá a sajtóban. A valósághű felsőoktatási paradigma híján terjedhetettek akadálytalanul a negatív zsurnalisztikai toposzok a diplomás munkanélküliségről, a színvonal csökkenéséről vagy a túl sok hallgatóról.

Azonban nem csupán kommunikációs mulasztás történt. Az egyetemi elit befolyásos csoportjai sem vették az intellektuális fáradtságot arra, hogy a szükséges és indokolt változásokat a képzési szerkezetben és tartalomban valóban érvényesítsék. A hasznos vagy sikerületlen központi reformkezdeményezéseket többnyire félszívvel, alibi-megoldásokkal igazította önmagához a rendszer, gyakran visszájára fordítva azokat. Az óhatatlanul fellépő anomáliákat pedig a „régen minden jobb volt” üres nosztalgiájával kommentálták, meg sem kísérelve a felsőoktatás egészének szemléleti keretét átalakítani. Persze, akadt éppen elegendő, joggal kivédendőnek, avagy kinevetendőnek ítélt kormányzati rángatás az elmúlt években. Azonban az ellenállás ára túl nagynak bizonyult: az egyetem hitele esett áldozatul.

Egy hozzászólás to “Kommunikációs vereség”

Trackbacks/Pingbacks

  1. Az egyetem ügye « Egyetemi Polgár - 2011. június 9. csütörtök

    […] Kommunikációs vereség […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: