Alapítványosodás – a történet elején

28 ápr

A rendszer működését ismerjük, az egy másik beszélgetés tárgya (ahogyan a mostani némely felszólamlók múltbéli, khm, magatartása, ebből következő hitelessége is…).

Itt most a politikai megmondások világát félretéve (úgy vélem, ez hasznos, a dolognak magának a látásához), csak felsőoktatási szempontból néhány megfontolás a mai törvényhozási lépésekhez (közcélú egyetemfenntartó alapítványok szabályozása). Ezek kiindulópontja az a belátás, amit blogunk többször és határozottan képviselt: az egyetemi működés, tudományos kutatás legcélszerűbb (és társadalmi missziójából adódóan is képviselendő) formája az autonómia, lett légyen bármilyen típusú a fenntartó.

  1. Az alapítványi fenntartási modell szétválasztja az érintett egyetemeknél az eddig összecsúszó fenntartói és szabályozói/felügyeleti szerepeket, ez célszerű.
  2. A finanszírozás tekintetében az érdemi vagyonjuttatás elmaradása és/vagy késlekedése prolongálja a különalkuknak kitett kiszolgáltatottságot.
  3. Az infrastruktúra egyetemi tulajdonba kerülése jó fejlemény (ezt a kétezres évek közepén az akkori kormányzat nem engedte.)
  4. A költségvetési gazdálkodástól való függetlenedés nagy lehetőség, ha jól csinálják.
  5. A közalkalmazotti státusok felszabadítása régi (és megfontolatlan) liberális követelés volt, meglátjuk, hogyan élnek vele most az egyetemek.
  6. Biztosan vissza kell majd állítani egy adott oktatói (vélhetően professzori) körben a határozatlan idejű, véglegesített státusok körét (“tenure”).
  7. A józan alapítványi kuratóriumok legalább az eddigi, de inkább bővebb autonómiát tesznek lehetővé, a tudomány és felsőoktatás alkotmányos autonómiájának szellemét érvényesítve (erre vannak jó példák most is, pl. Győr.)
  8. Ahol nem, ott komoly konfliktusok révén fogják megtanulni a kuratóriumok, hogy ezt meg kell tenniük. Ezt megelőzendő, a következő években (bárki is lesz kormányzati pozícióban) törvényi szinten kell meghatározni az egyetemi autonómia garanciáit a fenntartóval szemben.
  9. Szabályozási feladat a kuratóriumi tagok személyes felelősségét/érdekeltségét intézményes mechanizmusokkal meghatározni az egyetemek célszerű és színvonalas működésében.
  10. Azért is elengedhetetlen lesz az egyetemek és kuratóriumok viszonyának bölcsebb rendezése, mert az egyik legfőbb motívum, az óriási finanszírozási többlet mértéke akár bizonytalanná is válhat (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hitel-komponensének ügye).

Összefoglalva: lesz bőven teendő, amin az egyetemi polgárságnak komolyan el kell dolgoznia, amikor a politikai indulatok elülnek.

/Emellett és ezzel együtt vagy éppen ettől függetlenül fennáll két kérdés, miközben felsőoktatási relevanciájuk is közvetlen, túllép a szakmapolitikai egyensúlyozáson:

A. Az egyetemek tulajdonlása átalakításának rapid mivolta és annak irritáló elemei a felsőoktatás társadalmi pozícióit is jelzik.

B. Egyes ágazatok esetében (pl. agrárképzés, pedagógusképzés) a fenntartói megoldások olyan társadalmi/gazdasági konfliktusokat vetítenek előre, amelyek az érintett intézményekre is visszahathatnak./

https://hu.euronews.com/2021/04/27/megszavazta-a-parlament-11-egyetem-kerult-alapitvanyi-fenntartasba

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: