Archive | Uncategorized RSS feed for this section

Az informatikusok és a humán műveltség

25 Apr

Az informatika-oktatás fejlesztése és a beiskolázás növelése joggal szorgalmazott iránya mindenütt a felsőoktatásnak. A Szilicium-völgy tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy ezen a területen is problémákat okoz, ha elmarad eközben a humán-műveltségi szakterületek művelése a számítástechnikával foglalkozó szakemberek között. A Wired felhívja a figyelmet az etikai illetve a társadalmi kapcsolódások fontosságára mind a képzésben, mind a programozói munkában.

A lényeg: az információs hálóatokban, a digitális világban elsősorban nem algoritmusok, hanem emberek léteznek.

ComputerSci-512286518

Tanszabadság, szólásszabadság nélkül (?)

24 Apr
elte_evnyito_1990

ELTE évnyitó 1990

Ez a blog az elmúlt öt évben sokszor és határozottan kiállt a kompromisszumok nélküli akadémiai szabadság mellett, legutóbb a CEU-val kapcsolatos kormányzati akció kapcsán. Mind eljárási, mind tartalmi szempontból igen aggályos a “Lex CEU”-ként emlegetett törvénymódosítást, ezért érthetetlen, hogy a köztársasági elnök kételyek nélkül aláírta és még normakontrollt sem kért. Ez többünk előtt bizonyosan rombolta a köztársasági elnöki hivatalnak s annak betöltőjének szakmai-morális integritását, tekintélyét, csökkentette a beléhelyezett természetes állapolgári bizalmat…

Mindezeket előre bocsátva, rendkívül problémásnak tartom azt az állítólagos akciót, ami az ország vezető egyeteme egyik (elit)gimnáziumában a 24.hu híre szerint zajlik. A cikk
szerint sok diák tiltakozik a köztársasági elnök jelenléte ellen

nyilatkozat

A Trefort tanárainak nyilatkozata

az iskolában, egy előre tervezett látogatásakor. (Hangsúlyozom: a probléma a látogatás elleni tiltakozással van, a Trefortos tanárok által aláírt petíció bátor és elismerésre méltó lépés!)

Continue reading

Egy FB-bejegyzés…

17 Apr

https://www.facebook.com/notes/egyetemi-polgár/segédlet-a-politikusi-megértéshez-kommentár-király-miklós-leveléhez/1189573181152342/

 

Ne kételkedjünk abban, hogy Magyarország miniszterelnökének valódi tudásvágya támadt fel s minek gyanakodnánk, hogy nem csupán végtelenül lenéző és arcoskodó megjegyzést tett a magyar egyetemi-tudományos világ jeleseinek egy csoportjára? Ez nem vezetne sehova, segítsünk inkább a miniszterelnöknek a megértésben. Király Miklós professzor tájékoztató levelében megvilágította a kérdés tudományos, autonómia- és felsőoktatás-szakmai vonatkozásait, ezt néhány szervezeti-történeti adalékkal egészítjük ki. (A magyar egyetemek nemzetközi rangsorokkal mért versenyképességi helyzetének elemzéséről itt olvasni részletesebben.)
1. Milyen “jogokról” is beszélünk a CEU kapcsán? Formális jogi előnye a CEU-nak abban a kérdésben, amiről a vita zajlik, nincs. Bármelyik magyar egyetem elindíthat egy akkreditációs eljárást a Middle States Commission on Higher Education hivatalnál, annak sikeres teljesítése esetén bejegyzett USA-beli egyetemmé válik, hirdetheti tehát, hogy USA-diplomát ad ki. Ehhez nincs szükség az Államokban létesített oktatási helyre, ottani diákokra stb. Csupán úgy kell döntenie bármelyik magyar egyetemnek, hogy az összességében cca. néhány tízmilliós eljárási díjat (http://www.msche.org/documents/Sche…) beépíti a költségvetésébe, felvesz megfelelő számú, angol nyelven oktatni és publikálni képes, kellően számontartott oktatót és máris adhatja ki az amerikai diplomákat szakmányban. Mi akadályozza meg ebben pl. a Debreceni vagy Kaposvári Egyetemet, amelyek súlyos versenyhátrányt éreznek a CEU jogi státusa miatt?
2. De akkor mihez van joga a CEU-nak, amihez a magyar professzorok egyetemeinek nincs?
  • 2/a. Például joga van a CEU-nak a saját bevételei alapján szabadon gazdálkodni. Erre a magyar egyetemeknek régóta nincs módjuk, a kétezeres évek második felében elindult gazdálkodási autonómia-szűkítés, ami 2010 után totálissá vált, ezt lehetetlenné teszi. (Mielőtt bárki arról beszélne, hogy hát a CEU magénegyetem, neki könnyű, jegyezzzük meg: a magyar állami egyetemek ingatlanai egyetemi tulajdonban voltak, amíg azt az szdsz-es minisztérium központi állami kézbe nem vette; a magyar állami egyetemek egyik fő bevételi forrása a hallgatók képzéséért járó normatíva, amit sohasem kapnak meg teljes egészében; a magyar állami egyetemek kutatási (pályázati) vagy tandíjas vagy szolgáltatási bevételei felett nem rendelkezik szabadon stb.)
  • 2/b: Például a CEU-nak joga van a forrásait az akadémiai ésszerűség és felelősség jegyében elkölteni, a legolcsóbb és leghatékonyabb beszerzésekkel. Ezzel szemben a magyar állami egyetemek professzorai a kutatási pénzeikből is a közbeszerzési kötelezettség miatt általában drágábban és célszerűtlenül kénytelen megvásároltatni szakmai célú utazásaikhoz a repülőjegyeiket, a kutatási eszközeiket stb.
  • 2/c. Például a CEU-nak joga van a hazai és külföldi továbbtanulók és lehetséges intézményi partnerek számára gyorsan reagálva, a sajátos egyetemi kommunikáció kívánalmainak megfelelően bemutatni magukat. Ezzel szemben a magyar egyetemek kommunikációs aktivitását a nemzeti kommunikációs hivatal (vagy mi a neve épp) hagyja jóvá, éves terv alapján.
3. És akkor vegyük sorra a CEU nem jogi, hanem tartalmi “privilégiumait”, amelyek miatt kétségtelen versenyelőnye van a magyar állami egyetemekkel szemben.
  • 3/a. A CEU fenntartója nem hajtott végre olyan drasztikus, a Bokros-csomag mértékét jóval meghaladó forráskivonást az egyetemből, mint amit az állami intézmények elszenvedtek 2011-2014 között. Ez, különösen a humántudományi területeken, valóban óriási versenyhátrányt okozott a magyar állami egyetemeknek.
  • 3/b. A CEU, amennyire ez tudható, világos és egyértelmű felelősségi mechanizmusokkal dolgozó menedzsmenttel rendelkezik, amit nem bürokratizál túl a fenntartója. Ezzel szemben a magyar állami egyetemek 2011 és 2015 között a rektorválasztási jog elvesztésével, a kancellári majd konzisztóriumi rendszer bevezetésével, a sokcsatornás állami adminisztratív alárendeltséggel még a korábbinál is zavarosabb felelősségi viszonyok között kénytelenek igazodni.
  • 3/c. A CEU olyan inspiratív környezetet képes biztosítani nemzetközi színvonalú kutatóknak oktatóknak, ahova érdemesnek tartják pl. az ERC grant-jeiket elvinni. Legyen világos: nem a CEU-tól kapnak sok pénzt ezek az oktatók, hanem ők hoznak százmilliós nagyságrendű projekteket az egyetemnek. Vajon a versenyhátrányra panaszkodó Debreceni Egyetem, az ország méretében és költségvetésében első-második legnagyobb egyeteme miért nem tudott egyetlen ERC-grantet sem magához vonzani?
4. És miért is nem lépnek fel a magyar professzorok ezekért a “privilégiumokért”? Emlékezzünk:
  • Felléptek a hallgatókkal együtt 2012-ben – hatás: további elvonások.
  • Felléptek 2013-ban az autonómiáért – hatás: a kancellári rendszer mellé megkapták a konzisztóriumokat.
  • Felléptek az NKE indokolatlan privilégiumai ügyében – az NKE visszaszól, majd méginkább kivételezett helyzetbe hozták a szabálytalanságokkal nemzetközi szinten szembesített intézményt.
  • Felléptek publicisztikákban folyamatosan azóta is – az eredmény?
A megszólaló magyar vezető kutatók és professzorok egyértelműen és határozottan azokért a “privilégiumokért” állnak ki most is, amelyek nem politikai kegyből, hanem a tudományos tudás sajátszerűségéből fakadnak: az autonómiáért és a tanszabadságért. Mélységesen elkeserítő, hogy ezek tiszteletben tartásához az akadémiai fellépést a Dr. K.H.G. történetet idéző agresszivitás követi kormányzati oldalról s egy amerikai tiszvtiselő kell emlékezetessen minket erre.
Az pedig már ízlés és mérték kérdése (hogy ilyen, a papagájkommandók világában elavultnak látszó szavakat is használjunk), hogy a magyar professzorokat egy merőben ideiglenesen hatalomban időző társaság kioktathatja-e akadémiai értékítéletből, szuverenitásból?
És végül egy személyes megjegyzés: Király Miklós professzorral közel fél évtizeden át ugyanabban az egyetemvezetésben ültünk, vitatkoztunk sokat. Nézetkülönbségeink elsősorban akörül voltak, hogy a kormányzati-szabályozási lépéseket miképpen ítéljük meg. Ő értékvédő, konzervatív stratégiával az elvi kérdésekben határozottságot, a konkrét gyakorlati fellépésekben türelmet és bizalmat képviselt a felsőoktatás-politikával szemben. Nagyon-nagyon elgondolkodnék egy konzervatív kormányzat helyében, ha már ő is elkerülhetetlennek tartotta ilyen módon megszólalni. Egy nem konzervatív kormányzat helyében pedig nagyon-nagyon megfontolnám, hogy Király Miklós professzor megszólalása és személye most maga mögött tudhatja az egyetemi közvélemény döntő többségének támogatását, ami egyszerre tisztelet és védelem is.
Akár a cinizmussal, akár a hatalmaskodással szemben.

Európa tudományos szétszakítottsága nem csökkent – a posztszocialista régióban megmaradt a magyar dominancia, köszönhetően az MTA-nak és a CEU-nak

12 Apr

Nemrég értékelte az European Research Council kutatás-finanszírozásának eredményeit Jean-Pierre Bourguignon, az ERC elnöke Rómában, az évfordulós rendezvények keretében. Joggal/okkal volt büszke az eredményekre, de arról nem tudott mit mondani, hogy mitsem változott az a helyzet, amit a Nature elemzett először 2014 őszén: az ERC Grantek elosztásában megmaradt a vasfüggöny negyed századdal a berlini fal leomlása után is.

Tíz év mérlege: valamennyi ERC Grantet figyelembe véve 7024 nyertes pályázat, amiből 125 (!!!) jutott a poszt-szocialista országoknak, ebből viszont  54 Magyarországnak. Hogy szemléletes legyen a nyomasztó arány:

erc_2007_2016

Continue reading

Elnöki tudomány

14 Jul
Hivatalban lévő vezető politikus (az USA elnöke), amint tudományos publikációja jelenik meg, ráadásul egyetlen szerzőként jegyzi – eléggé felemás érzéseket kelt Kelet-Európából nézve. Ráadásul a tanulmány a saját politikai kezdeményezését, az Obamacare-t elemzi (pozitív kimenettel, persze), amiről nem csupán pártpolitikai, hanem szakmai vita is zajlik.

images-53

Obama két híres amerika tudománynépszerűsítő (Bill Nye, Neil Tyson között.

Az igen magas presztízsű orvosi folyóirat, a Journal of the American Medical Association kijelentette, hogy az írás ugyanolyan szigorú szerkesztési folyamaton ment át, mint bármelyik másik publikációjuk és kizárólag ellenőrzött tényeken szerepelnek benne. Kritikusok ugyanakkor jelezték, hogy a szövegben túl sok a tudományos stílustól idegen, inkább vélemény-kategóriába eső formula (pl. “Regardless of the political difficulties, I concluded comprehensive reform was necessary,”). Szarkasztikus reakciók is születtek, például  Jeremy Faust előrevetíti a JAMA impcat faktorának jelentős emelkedését. Michael Eisen, a Berkeley biológusa hivatalos levélben hívta fel az Elnök és hivatala figyelmét az általa vélelmezett, a cikk közlésével elkövetett szerzői jogi törvénysértésre.

 Obama elnököt szokás úgy leírni, mint aki igen fogékony a tudományos életből jövő impulzusokra. A pubblikáció ténye mindenesetre mutatja, hogy van ambíciója a tudomány világában is nyomot hagyni – ami a tudomány kommunikációjában legalábbis új perspektívákat nyithat (aggasztó perspektívákat, amúgy.)

Az önállótlan lúzerek világa

26 Jun

Mint megtudtuk, a Brexit megszavazásával “az Egyesült Királyság polgárai úgy döntöttek, ismét saját kezükbe veszik sorsuk irányítását, “nem kérnek többé a kioktatásból”, elegük lett a bizonytalanságból, a bénultságból, “a tettek nélküli szóözönből” és abból, hogy lassan nem érezhették otthon magukat Európában.” Magyarán, akik élesen ellenezik a Nagy Britannia kilépését az EU-ból, nem akarják saját kezükbe venni a sorsuk irányítását, kioktatásra van szükségük, jól érzik magukat a bizonytalanságban, a bénultságban, a tettek nélküli szóözön a világuk.

Brexit-science-warning

Nézzük csak, kik is tartoznak ebbe a lúzer-csoportba:

– 103 brit egyetem vezetője (köztük természetesen Cambridge, Oxford, King College, Essex stb.)

– a brit tudósok 83%-a

– a legsikeresebb brit K+F projektek vezetői

– Hawking és Fersh vezetésével másfélszáz tudós Cambridge-ből (nagy többségükben a  Royal Society tagjai)

– és a legkülönbözőbb angol tudományos társaság tagjai, vezető tudósai stb. pl: itt.

De legalább ezek az okoskodók most megtanulják, hogy a víz az úr!

(Ja, hogy a brit tudományos élet majd’ kétszer annyi bevételhez jutott az EUtól, mint amekkora a befizetése aránya volt?  Sebaj, úgyis ki kell pótolni a kelet-európai szakmunkásokat, ideje átstrukturálni az ottani képzési politikát is.)

 

 

 

Értékválasztás

27 Apr

Még számottevő (bár nyilván kisebbségben levő) elemszámú a magyar egyetemisták  azon halmaza, akik járnak könyvtárba. Vajon a május eleji napokban az OSZK-ba készülők között vannak olyanok is, akik ezzel a sajátos értékszemléletű döntéssel szembesülve értik meg, milyen a magyar világban a tudás pozíciója a vendéglátóipari karrierhez képest – egészen addig, ameddig az éppen aktuális dinasztiában nem lesz természetttudományi érdeklődésű gyermek? És közben ezek a nemzethű politikusok rosszalló szemforgatással értetlenkednek, miért is mennek a könyvtár ajtajából kényszerűen sarkonfordulók messzebb, mint a következő könyvtár és szakácsverseny reláció, egészen a Lajtán túlig.

712662f