Archívum | Uncategorized RSS feed for this section

Egyetemi autonómiák Európában

21 aug

A magyar egyetemi rendszer nemzetközi összevetésben is autonómia-hiányos, különösen a gazdasági és szervezeti önállóság kritériumait figyelembe véve, egy európai vizsgálat szerint. olvasásának folytatása

Egyházi egyetemi kritika az ellenség-képzésre épülő kormányzással szemben

5 aug

Mármint az USA-ban.

A világ legjobb egyetemi között számontartott katolikus University of Notre Dame (amely magyarországi képzésének elismerésről egyébként nemrég kötött megállapodást a magyar kormány Indiana állammal) elnöke többször bírálta Trump megosztó, migráció-ellenes politikáját, de a klíma-egyezményből való kilépését is.

ppjenkins110308

Jenkins atya most általános elvként fogalmazta meg a vallási hátterű egyetemek felelősségét: “It is important to see that those challenges certainly have a technological dimension, they certainly have an economic dimension, but they also have a moral dimension,” Keresztényi reménykedése mindezek ellenére rendületlen: “…my country rises above its fears and its reactions and its temptation to scapegoat certain people, to find solutions that will serve us in the future.”

Mindezekről azért tarja fontosnak megnyilatkozni, mert nézete szerint a vallási hátterű egyetemeknek egyedülálló lehetőségük és felelősségük morális érzéket, lelkiismereti igazodási pontot nyújtani a társadalomnak olyan időkben, amikor ezeket a politikai szférában nehéz felfedezni.

Pálinkás célkeresztben – avagy kis magyar altright

21 ápr

“Igen, ők mind ültek – mondta Molotov F. Csujov író kérdésére válaszolva. – Sok feleslegeset összefecsegtek. És ismerőseik köre is olyan, ahogyan azt várhattuk… Nem támogattak bennünket… Ugyanez a Tupoljev veszélyes ellenséggé is válhatott volna. Jelentős kapcsolatai voltak a velünk szemben ellenséges értelmiséggel. A Tupoljevek – a maga idejében nagyon komoly kérdést jelentettek számunkra. Bizonyos ideig ellenfeleink voltak, s még időre volt szükség, hogy közeledjenek a szovjethatalomhoz. Tupoljev az értelmiség azon kategóriájából való, amelyik nagyon kell a szovjet államnak, de ezek lélekben ellene voltak, és a személyes kapcsolatok vonalán is veszélyes, bomlasztó munkát folytattak, ha pedig nem folytattak, akkor ezzel lélegeztek…” (Molotov)

 

Blogunk sokat ír az angolszász egyetemek nyomasztó campus-antifa és identitáspolitikai őrületeiről, de mindezek magyar jelenléte (még) periférikus maradt. Ezzel, meglehet, rosszul mértük fel a hatásmechanizmusokat: nem tartottuk valószínűnek, hogy az USA egyetemi-tudományos világába is durván belemaró altrightes kor-áram erőteljesebben fogja mérgezni a hazai akadémiai közéletet.

Pepe-frog-Hillary-Clinton-alt-right-Trump-race-Nazis-Martin-Luther-King-Jews-Germans

Hiszen az egyik oka az altright amerikai diadalmenetének éppen az lehetett, hogy ott nem ismerték testközelből a náci és bolsevik társadalmi kommunikáció züllött és züllesztő működését. Például azt a hatalompolitikai zihálású bugris tahóságot, ami minden, valós teljesítményen, vagy hagyományon, vagy értékeken alapuló tekintélyt gátlástalanul és nihilistán semmibe vesz. Hogy a támogatók lelki alkata ehhez idomult vagy eleve ilyet várt el, arról még sok szakmai vita zajlik majd.

A tudomány világára ráengedni ezeket a keretlegényeket viszont eléggé ismerős itt a keleti végeken, ezért nem lepett meg senkit a Beobachter listázása. De hogy még a Краткий курс felelevenítését is megcsinálják az elhajló elvtársak fenyítésére és a belső harcok elrendezésére, az talán nem várt fejlemény. Az MTA korábbi elnökéről, a magyar kutatás-fejlesztés meghatározó személyiségéről, Pálinkás József akadémikusról (lett légyen mégannyira kontroverzális a működésének több eleme) ilyen szintű firkálmányt közölni, ez a totális lezüllés jele.

Bár nyilván a megfélemlítés volt az egyik cél, de a jobboldali-konzervatív akadémiai értelmiségnek nem csupán általánoskodó megnyilatkozásban, hanem konkrét tettekkel kell ezzel szemben fellépnie, különben ne csodálkozzon majd, ha bárkivel bármit megtehetnek közülük.

Rasszista és szexista genetika, avagy formálódik a “Science War” új fordulója?

2 ápr

A TudásPresszó oldalán bemutattuk a minap, milyen gondokat okoz a genetika alkalmazása a történettudományban, régészetben azzal, hogy a humán tudományszakok képviselőinek kellene jól értelmezniük a molekuláris biológiai eredményeket és viszont. Úgy tűnik, a humán és reál diszciplinák közti villongások méginkább felerősödnek, ha a genetika orvosi és embertani alkalmazását társadalmi perspektívában kezdik el vitatni.

A Harvard nagy elismertségű és egyben sokat vitatott genetikus professzora, David Reich terjedelmes publisztikát közölt a közelmúltban, amelyben hozzányúlt a lehető legérzékenyebb témához, az emberi fajok különbségeihez. Nem előzmények nélkül, hiszen most megjelent könyve a történeti genetika oldaláról közelíti a kérdéshez. Az orvosi vonatkozásokat a prosztatarákra való hajlamot tárgyaló régebbi cikkében például már korábban tárgyalták szerzőtársaival.

sub-buzz-20497-1522441988-8

A friss publikációk késztethették azokat a tudósokat, szám szerint 67 kutatót, hogy közösen aláírt szöveget jelentessenek meg a Buzzfeeden. Ebben nem csupán vitatják, hogy Reich és a hozzá hasonló genetikusok helyesen használják-e a “faj” fogalmát, de felhívják a figyelmet a veszélyre is, hogy ez a szóhasználat súlyos társadalmi-politikai következményekkel járhat. “Race has long been a potent way of defining differences between human beings. But science and the categories it constructs do not operate in a political vacuum.”

olvasásának folytatása

Aluliskolázottá váló konzervatívok?

22 Már

Aggasztó történelmi trend erősödik: a magasabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokon belül nő a szakadék a két politikai oldal követői között, a jobboldalt otthagyják a tanultabb választók. Ez nyilván visszahat majd a politizálásra is, negtív spirálba taszíthatja a konzervatívokat.
Ja, az USA-ban.

A Pew Research minap hozta nyilvánosságra a politikai orientációk társadalmi-demográfiai szempontok szerinti megoszlását bemutató adatait. Ebben az iskolázottság is fontos tényezőként jelenik meg:

2_7

olvasásának folytatása

Az egyetemi-tudományos szabadságról (I. rész)

17 Már

Mitől a lehető legtágabbak az egyetemi szólásszabadság határai? Milyen alapon tiltakozik az akadémiai közösség, ha korlátozva érzi a szabadságát? Miért van több joga kritikusan megnyilvánulni az egyetemi oktatónak saját munkahelyét érintő ügyekben, mint bármelyik más munkahely alkalmazottjának? Joggal követelik-e egyes egyetemi diákcsoportok, hogy ne kelljen számukra kellemetlen érzést okozó szövegeket hallaniuk, nézetekkel szembesülniük, eseményeket/gondolatokat megismerniük?

timthumb.php

olvasásának folytatása

Breaking: az USA-Kína verseny állása a tudományban

18 jan

Ma jelent meg a leginkább mértékadónak számító kutatás-fejlesztési körkép, a National Science Foundation (NSF), az USA szövetségi szervezete gondozásában készülő Science and Engineering Indicators 2018-as jelentése. Eszerint még mindig az USA a világ legerősebb tudományos hatalma, de a szakcikkek mennyiségét tekintve már Kína a vezet.

A Nature erről szóló beszámolója kiemelte, hogy az innovációs adatok egyre fontosabb szerepet játszanak az elemzésekben – mivel a kutatás-fejlesztés gazdasági hatása/jelentősége megkerülhetetlen tényezővé vált.

d41586-018-00927-4_15372070