A magyar egyetemi rendszer nemzetközi összevetésben is autonómia-hiányos, különösen a gazdasági és szervezeti önállóság kritériumait figyelembe véve, egy európai vizsgálat szerint.Az európai egyetemek lobbiszervezete, a European University Assotiation (EUA) egyik kiemelt projektje a felsőoktatási autonómia országonkénti vizsgálata. Sokszempontú pontrendszerrel igyekeznek egymással összehasonlíthatóvá tenni az értékeléseket és követni az időbeli változásokat. Korábbi értékelésüket 2012-ben bemutattuk, most a 2017-ben befejeződött értékelésük néhány, magyar szempontból is érdekes elemét idézzük fel.
Az összkép nagyon vegyes, nincs egységes trend az európai országok felsőoktatási változásaiban az autonómia erősödése vagy éppen gyengülése irányában. Négy metszetben vizsgálják az autonómia szintjét: a szervezeti, finanszírozási, alkalmazási és akadémiai (tudományos-oktatási) autonómia szintjét igyekeznek mérni. Amint látszik, itt is meglehetősen vegyes az összkép:
A magyar adatok általában alacsony autonómia-szintet fejeznek ki, elsősorban a gazdálkodási szempontból. Itt a mért 29 ország közül a 28. helyre sorolták a maygar egyetemeket, elsősorban a kancellári rendszer 2014-es nevezetése okán.
Gazdálkodási autonómia
Nem sokkal jobb a helyzet a szervezeti (23.) illetve alkalmazási 22.) autonómia tekintetében. A kormányzat által egyetemi véleményezés nélkül delegált testületek hatáskörei, a döntési jogkörök központosítása és a kancellári jogkörök kiterjedése az alkalmazásokra a legfontosabb tényezői ennek.
Szervezeti autonómia
Az alkalmazásoknál a közalkalmazotti státusz és az alulfinanszírozottság szűkíti az egyetemek mozgásterét.
Önállóság az alkalmazásoknál
A legnagyobb fokú autonómiát a magyar egyetemek eszerint a mérés szerint az akadémiai ügyekben élvezik, elsősorban azt tekinti az elemzés kedvező fejleménynek, hogy 2015 óta nem csak a hazai, hanem az európai akkreditációt is használhatják képzési programjaikra (ENQA). A felvételi politikájuk viszont BA/BSC szinten teljesne kötött, mesterképzésben a létszámokat illetően van meg ez a kötöttség.
Azt persze az elemzés is jelzi, hogy az ilyen indikátorok önmagukban egyáltalán nem adnak teljes képek, ezért kontextusba is helyezik az adatokat. Ebben meglehetősen negatív képet festenek a magyar felsőoktatásról, növekvő korményzati nyomást észrevételezve. Összevetve a többi országgal, ilyen erős tendenciát másutt erre nem találtak.
Egyetemi Polgár 
Vélemény, hozzászólás?