Tudománypolitika – a menedzserizmus, etatizmus és populizmus metszéspontjában

6 Már

avagy fejezet az autonómia-vesztések XXI. századi történetéből

Az előadás a tudományművelés- és tudás-átadás nyugati tradíciójában formálódott akadémiai autonómia rezignált védelmét képviseli. Az autonómiát mint a leginkább produktív és a tudomány társadalmi missziójában nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztési tényezőt mutatja be, jelenleg zajló visszaszorítását azonban nem elsősorban az aktuális személyi-politikai törekvésekkel magyarázza.

Több évtizedes, alapvetően ideológiai és ezen keresztül társadalomszerveződési folyamatok eredője az akadémiai szféra ma világszerte tapasztalható technicizálódása, „népakarat” alá vonásának kísérlete és finanszírozási kiszolgáltatottsága. A tudomány társadalmi percepciójában politikai determinációjú elmozdulás figyelhető meg, ami a civil támogatottságot csökkenti s így a pártpolitikai alapú hatalomszerveződés mozgásterét bővíti.

A magyar helyzet sajátossága a menedzserizmus, etatizmus és populizmus találkozása a tudománypolitikában. Ráadásul magabiztos hatalmi háttérrel felerősödött ennek az iránynak cselekvőképessége – miközben az akadémiai világban is tapasztalható az államhatalomtól független intézmények és értelmiségi gondolkodás gyengesége, az együttműködés-kultúra hiánya.

(Az Eötvös Csoport rendezvényén 2019. március 6-án tartandó előadás bevezetője)

Slide1

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: