2. A távlatos gazdasági-társadalmi célok és az ismeretszerzési igények között dinamikus egyensúly működik, nem pedig közvetlen megrendelés.
A diplomaszerkezet állítólagosan eltorzultságát sokan panaszolják s valóban, szembeötlő, hogy például a természettudományos tanári pálya iránt jóval kevesebben érdeklődnek, mint amit indokoltnak tartunk. Azonban önmagában már az is kérdéses, hogy vajon valóban a felsőoktatás a megfelelő adminisztratív beavatkozási pont az esetleges anomáliák tompítására, hiszen a továbbtanulók érdeklődése alapvetően az ezen kívüli tényezőktől (életpálya-kilátások, közvélemény, fiatalok személyes preferenciái, közoktatási hatások) függ.
Természetesen nem feleltethető meg közvetlenül a képzettség és a munkaerőpiaci pálya – ez csupán a szocialista tervgazdaságok kényszerképzete volt. A versenyképes vállalkozások, nemzetgazdaságok éppen arról ismerszenek meg, hogy tág teret adnak a megszerzett tudás továbbfejlesztésének, újszerű alkalmazásának. Vajon az értékteremtő munka mellett hitet tevő felsőoktatás-kritikusok sikeres gazdasági-társadalmi karrierjüket pontosan azon a területen futották be, amelyen iskolai végzettségüket szerezték? A megalapozott szakmai ismeretek rugalmas és kreatív alkalmazása, képesség az új ismeretek elsajátítására, morális tartás és elhivatottság, felelősségvállalás, csapatmunka: ezeket várja el ma minden vállalkozás és intézmény. Van-e alkalmasabb közeg elsajátításukra, kifejlesztésükre, mint a minőségi teljesítményt megkövetelő, nemzetközi mércéket és izgalmas, új tudásforrásokat nyújtó egyetem világa, a mesterek (tehát a professzorok) személyes példája és a kollegialitás normái által?
Az adatok mindazonáltal mutatják, hogy nagy egységeit tekintve a hallgatói érdeklődés és a gazdaság realitásai nem szakadtak el végletesen egymástól – ami természetesen nem kisebbíti annak szükségességét, hogy emeljük a természettudományos végzettségűek, illetve a mérnökök számát, csupán jelzi az „üvegplafont”. A színvonalas reálszakember-utánpótlást pedig bizonyosan nem a társadalmat, kultúrát és az emberi tevékenységet vizsgáló humán tudományszakok lezüllesztésével lehet fejleszteni.
Felsőoktatási hallgatók és a munkaerőpiac szakterületi arányai 2010-ben
Forrás: KSH, saját számítások
Egyetemi Polgár 
Hozzászólás