Tag Archives: USA

Az akadémiai szabadság katolikus védelme

5 jún

Van ország, ahol valóban durva kormányzati beavatkozások okoznak kutatási-oktatási szabadságszűkítést: az USA. De, ahogyan egy korábbi tanulmányomban bemutattam, (“USAutonomy – az egykor hasznos legenda“) az amerikai egyetem autonómia-helyzete attól is rendkívül nehéz, hogy az adminisztratív hatalmi nyomás mellett ott az éppen ellentétes oldali beavatkozás, a progresszivista ideológiai-politikai csoportok és a hozzájuk hű média aktivitása.

Mindezzel szemben meglepő lehet, hogy egy jezsuita dékán áll ki az egyetemi szabadság mellett. De miért is lenne az? Hiszen maga a katolikus egyetemi tanítás Newman püspök révén két évszázaddal ezelőtt a tudományos kutatás szabadságának jegyében fogalmazódott meg.

Ennek jegyében érvel Richard A. Greenwald, a Charles Meditz College of Arts and Sciences dékánja a Fairfield University-n. II. János Pál és XVI. Benedek pápák fontos megnyilatkozásaira alapozva fejti ki a tudományos igazság keresésének elsődlegességét az ideológiai dresszúrákkal szemben. Ebből következik, hogy amikor az egyetemek feladják az igazság feltárásának szigorú normáit az ideológiai konformitás javára – legyen az progresszív vagy konzervatív -, elárulják küldetésüket. Az akadémiai szabadság védi az ellentmondásos következtetések levonását, de nem mentesíti a tudósokat attól, hogy szigorú módszerekkel és a bizonyítékokkal való őszinte foglalkozással keressék azokat.

Példák sorával mutatja meg, hogy az a tudós, aki gondos kutatással a politikai jobboldalt sértő következtetésekre jut, védelmet érdemel. Ugyanígy védelmet érdemel az a tudós is, akinek eredményei megkérdőjelezik a progresszív feltevéseket. Mindketten azt teszik, amit az egyetemek lényege.

Miért is katolikus ez a megközelítés? Mert ugyan ki mer manapság az egyházi tanítás keretein kívül olyasféle régimódi tudományfilozófiai realista/szubsztancialista felfogást képviselni, hogy igenis van igazság, van közjó és ezek reguláló erővel bírnak? Ehhez jól jön két évezred és a világegyház megtámasztása…

Az egyetem mint egyházi tekintély?

20 feb

Meglehetősen radikális kritikáját adja a liberális The New Yorker magazin nagyhatású kolumnistája, Jay Caspian Kang az amerikai egyetemi világ azon pozícionálásának, amivel az akadémiát erkölcsi világítótoronyként és a morális tekintély átadásának intézményeként az egyházak helyére lépteti.

Az írás figyelemreméltó helyzetképe arról, amint az egyházak köré szerveződő morális értékközvetítés ifjúságot elérő hatóköre jócskán megcsappant. Ezt mutatja egyebek közt, hogy a templomokban egyre kevesebb a fiatal. MIndez nem újdonság, de úgy látja szerző, hogy az elmúlt mintegy harminc évben ezt a szerepet egyre inkább az egyetemek vették át. Itt formálódott hallgatók közösségi érzete, a “cselekvés alapjául szolgáló tudás égboltja”, a campusok lettek a hasonlóan gondolkodó aktivisták találkozóhelyei.

Az ebből adódó elvárásnak azonban az amerikai egyetemek nem feleltek meg. Szembetűnő, hogy az ezredforduló után értékrendjük egyre inkább távolodott az amerikai közvélemény egészétől. Nem volt ez mindig így: például a hatvanas évek nagy egyetemi mozgalmai (a konvenciók alól való felszabadulás vagy a vietnámi háború elleni fellépés) találkozott a többség érzületével. Ehhez képest az egyetemek baloldali, majd baloldali radikális irányba történő eltolódása, a végleges társadalmi polarizálódás kiütközése egyáltalán nem tükrözi a közösség egészének dinamikáját. Például egy kutatás alapján a Yale-en az oktatók hetvenhét százaléka a demokratákat támogatja vagy támogatta nagyrészt, szemben a mindössze három százaléknyi republikánussal. De a felsőoktatás legtöbb formája esetében a kilencvenes évek óta legalább megduplázódott a liberálisok és konzervatívok közötti különbség.

(Bár a cikk utal rá, azonban nem veszi eléggé figyelembe azt a folyamatot, hogy az iskolázottság vált a politikai preferenciák egyik legfontosabb indikátorává. A lényeget összefoglalva: minél magasabb valaki iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a demokratákra szavaz.)

Ennél azonban mélyebb és nyugtalanítóbb az a meglátása az elemzésnek, hogy a társadalomtól való elszakadás fő oka nem is a politikai preferenciák és kultúrharcos aktivizmus megléte. Sokkal inkább az, hogy az amerikai elitegyetemek elvesztették a társadalmi mobilitásban való részvételület, a magas tandíjak és a kulturális bezárkózás merőben kirekesztővé tette őket. Így azután nem képesek széles körben morális hatást kifejtő “egyházként” funkcionálni. “Amikor az ‘egyház’ látogatása évente több mint százezer dollárba kerül, hogyan lehet eladni a prédikációját a tömegeknek?” – teszi fel a kellemetlen kérdést a cikk befejezése.