A Semmelweis és a Corvinus előbbre került, de hová lett a CEU és a Belgrádi Egyetem?

5 Sze

Semmi érdemi változást nem mutat a kelet-európai egyetemekről razolt képe a THE ma megjelent World University Ranking-jének (hasonlóan a QS és az ARWU idei listáihoz). Az osztrák egyetemek kerültek egy kategóriával lentebb (Graz Műegyeteme a 351-400- as csoportból a 401-500-asba, Bécs Műegyeteme pedig a 251-300-ból a 301-350-be, a Bécsi Egyetem pedig a 161. helyett a 165. helyre). A magyar egyetemeknél tapasztalni még kisebb, örömteli mozgást, ellenkező irányban: a Semmelweis Egyetem az 501-600-as csoportból előbbre került a 401-500-asba, a Corvinus a tavalyi, nem mért helyzetéhez képest most a 801-1000 közötti csoportban van (igaz, két éve még a 601-800 között volt).

Két intézmény helyzete viszont nehezen érthető, illetve nagy valószínűséggel ranking-módszertani okai lehetnek a feltűnő eltéréseknek. A CEU, amely tavaly még a 301-350 között szerepel, ma nincs az 1000 intézményt értékelő rangsoron. Mivel nyilván nem képzelhető el az indikátorok ilyen nagymértékű változása, vélhetően a THE készítői úgy értékelték, hogy a listába vétel kritériumainak (alapképzés megléte) a CEU mégsem felel meg (ezt korábban is így tekintették, ahogyan a többi rangsor-készítő overall-rankingjében sem veszik figyelembe az intézményt.) A pontos magyarázat ügyében megkerestük a THE szerkesztőségét, amint választ kapunk, megírjuk.Slide1

Más jellegű furcsaság a Belgrádi Egyetem eltűnése a listáról. Az ARWU rankingben egyre jobb helyezést elérő intézmény a THE tavalyi listáján még a 801+ helyezést kapta, tavalyelőtt a 601-800 között volt. Úgy tűnik, a kifejezetten a publikációs teljesítményre optimalizált intézményfejlesztési stratégia mellé a nemzetköziséget és bevételnövelést nem tudták megoldani. A THE-hez hasonló indokátorokkal dolgozó QS sem méri sokkal előbbre őket, de ott azért stabilan rajta vannak a belgrádiak a listán. Ezügyben is utánanézünk a részleteknek!

Az általános rangsor-eredmények elemzése a következő napok munkája lesz, most csak egy érdekesség: először vezeti a két angliai csúcsegyetem a listát (Oxbridge, természetesen) Elsősorban a kutatási bevételek és a kutatási minőség növekedésének tudják be ezt. A korábbi években vezető Caltech visszaesésének az oka a PhD-sok aránya és az akadémiai munkatársakra eső bevételek csökkenésében sejthető.

 

 

Amikor egyetemi rektorok megszólalnak

2 Sze

Mármint igazi egyetemek igazi rektorai, az USA-ban.

A héten a Harvard, a Duke, a Yale, a Princeton rektora is külön-külön írt személyes levelet az USA elnökének, felszólítva, hogy ne szüntesse meg a még Obama által 2012-ben elindított Deferred Action for Childhood Arrivals programot. A DACA (amint azt Drew Faust, a Harvard rektora írja) lehetővé tette, hogy a tehetséges és motivált hallgatók sokasága folytassa sikerrel tanulmányait és váljon az amerikai közösségek és gazdaság értékes tagjává. Eisgruber, a Princeton rektora szerint a DACA azt az amerikai hagyományt példázza, amely elismeri a teljesítményt, a kemény munkát, amivel a becsületes fiatalok az amerikai közösség tagjaivá válhatnak. Ezért tartaná óriási hibának, ha megszűnne ez a humánus és bölcs program. Salovey, a Yale rektora emellett felhívja Trump figyelmét arra is, hogy az USA a bevándorlók országa, amely lehetőségeket ígér s ezért a migrációs politika (amúgy szükséges) modernizálása nem árthat ennek a szellemnek.

dyc uli daca

Az egyetemek meleltt a legnagyobb innovatív cégek is hasonlóan nyilatkoztak, de még a katolikus tanárok közül 1300-an hasonló értelemben tettek közzé levelet.  És itt nem a mennyiségi szempont hajtja az aláírókat: például a Harvardon alig több, mint félszáz ilyen hallgató tanul. Egyértelmű, hogy az amerikai egyetemek a minőség és a befogadás elve mellett álltak ki, szembemenve a legnagyobb földi hatalom birtokosával.

És most ne képzeljük el inkább, hogy a kifezetetten hallgatói utánpótlási gondokkal küszködő, valamint nem elegendő számú külföldi hallgatót vonzó magyar felsőoktatás reprezentánsai miképpen ösztönözték a Magyar Felsőoktatás Napja alkalmából a magyar kormányfőt a immigrációs politikája felülvizsgálatára…

Breaking: megjelent a “Shanghai-ranking” (ARWU) 2017-es kiadása – a mi Keletünkön a helyzet változatlan

15 aug

A magyar egyetemek maradtak, ahol voltak, regionális versenytársaik pozíciója is csak alig változott az ARWU legfrissebb listáján – lassan megszokhatjuk a térségbeli másodvonalat.

Slide1

olvasásának folytatása

Tovább romlottak a magyar és regionális ranking-helyezések a QS listán

2 aug

A globális rangsorok médiaversenyében a QS a legfürgébb: már 2017 júniusában közreadta a 2018-as világlistáját. Az éllovasok pozícióinak bemutatása nem volna különösebben érdekes, az MIT-Stanford–Harvard–CalTech–Cambridge–Oxford univerzum egy messzi-messzi galaxis csupán a világ felsőoktatásának jelentős része számára. Magyar szempontból a versenytársnak tekinthető egyetemek pozíciói a releváns összehasonlítási irányok, amelyek segítenek értelmezni a mi (többnyire negatív) változásainkat.

Az ugyanis szembetűnő, hogy a QS által egyáltalán figyelembe vett magyar egyetemek vagy stagnáltak (Szeged, Debrecen), vagy a megnőtt mezőnyben (idén már 1000 intézményt rangsorolt a QS) a differenciáltabb utolsó harmadban jobban látszik a gyengébb pozíció (Pécs, Corvinus), vagy konkrétan rosszabb helyezést értek el (ELTE). A Semmeweis és a CEU továbbra sem került a vizsgált intézmények közé, előbbi vélhetően az intézményi mérete és fókuszált profilja, utóbbi a valós alapképzés hiánya miatt.

  2017 2018
Univeristy of Szeged 501-550 501-550
Eötvös Loránd University 601-650 651-700
University of Debrecen 651-700 651-700
University of Pécs 701+ 751-800
Budapest University of Technology and Economics 701+ 751-800
Corvinus University of Budapest 701+ 801-1000
Semmelweis University X X
CEU/KEE X X

 

olvasásának folytatása

Hogyan lett egyetemellenes a jobboldal?

12 Júl

(Mármint az USA-ban.)

Példátlan eredményű és gyorsaságú változásokat mutat a Pew Reseach Center tegnapelőtt megjelent kutatása arról, miképpen alakult az amerikai egyetemek társadalmi percepciója az elmúlt években. Egy rendszeresen, országos mintán felvett kérdőívük most júniusi eredményei azt mutatják, hogy a lakosság többsége (55%) pozitívnak ítéli az egyetemek hatását a társadalmi életre, azonban a politikai-ideológiai táborok szerinti megoszlásban rendkívül nagy különbségeket találni. A republikánusok ugyanis sokkal kevésbé bíznak az egyetemekben, csak feleannyiuknak van pozitív véleménye, mint a demokratáknak, és háromszor annyian ítélik negatívnak ezt a hatást!

PP_17.06.30_institutions_lede_party

olvasásának folytatása

A magyar egyetem, mint marketing-probléma

4 Júl

A kiválóság és teljesítmény ritka kimagasló példájaként járta be a sajtót a szegedi radnótisok fantasztikus érettségi eredménye. A híradásokban a legnagyobb figyelem mégsem a minden tiszteletet megérdemlő pedagógusi munkára (Schultz János tanár úr) vagy a nagyon is kompetitívnek (csúnyábban: versenyistállónak) tűnő pedagógiai módszerekre és az azokat kiegyensúlyozó közösségi életre irányult, hanem az ott érettségizők igen nagy arányú külföldi továbbtanulási választására.

2-2

Fotó: Délmagyar/Frank Yvette

Ezt persze a hazai felsőoktatást lesajnáló  utalások kísérték – pedig itt kivételesen nem a magyar egyetemek színvonala a kérdés. olvasásának folytatása

Csökkenő hallgatói létszám – a felsőoktatás-politika miatt?

24 máj

Egyetemi Polgár

Nem.

hallgatoi_letszam_2005_2016 Forrás: KSH alapján saját számítás

View original post 292 további szó