A 一带一路 a tudományban

5 máj

Amit a kutatás-fejleszti ráfordítási és publikációs kibocsátási adatokból láttunk eddig, mostanra már a tudománypolitika szintjén érzékelhetjük: Kína elkezdte átrajzolni a világ tudományos térképét.

publication_nsf

Politikai-gazdaságfejlesztési szempontból persze már elég sok szó esik a Kínai Népköztársaság “Egy Övezet – Egy Út”  (BRI) kezdeményezéséről – a Nature annak járt utána, hogy mit jelent ez a világ tudománya számára.

olvasásának folytatása

Tudománypolitika a menedzserizmus, etatizmus és populizmus metszéspontjában – az előadás teljes szövege

8 Már

“A tudomány persze nem kell, hogy választásokon induljon, de a választásokra alapozott hatalom számára akkor lesz fontos a tudomány ügye és eltűrendő a tudomány autonómiája, ha mérvadó számosságú választó támogatja ezeket az elveket. Ehhez viszont ma nincs más út mint hatékonyan megjelenni a tömegmédia színterein. Szükségesek a tudományos sztárok, akik a tudományos eredményeket hozzák közelebb (többek között Csányi Vilmos, Vizi E. Szilveszter, Kroó Norbert, Kiss László, Barabási-Albert László, Falus András akadémikusok ennek a példái), a tudománypolitikai héroszok, akik kellő szakmai-morális integritással és médiaképes kiállással képviselik a tudomány ügyét, valamint a tudományos tematikára adaptált, népszerű és megszólító média-formátumok.”

Az előadás szerkesztett szövege itt olvasható:

https://www.researchgate.net/publication/331586412_Tudomanypolitika_a_menedzserizmus_etatizmus_es_populizmus_metszespontjaban_avagy_fejezet_az_autonomia-vesztesek_XXI_szazadi_tortenetebol

Tudománypolitika – a menedzserizmus, etatizmus és populizmus metszéspontjában

6 Már

avagy fejezet az autonómia-vesztések XXI. századi történetéből

Az előadás a tudományművelés- és tudás-átadás nyugati tradíciójában formálódott akadémiai autonómia rezignált védelmét képviseli. Az autonómiát mint a leginkább produktív és a tudomány társadalmi missziójában nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztési tényezőt mutatja be, jelenleg zajló visszaszorítását azonban nem elsősorban az aktuális személyi-politikai törekvésekkel magyarázza.

Több évtizedes, alapvetően ideológiai és ezen keresztül társadalomszerveződési folyamatok eredője az akadémiai szféra ma világszerte tapasztalható technicizálódása, „népakarat” alá vonásának kísérlete és finanszírozási kiszolgáltatottsága. A tudomány társadalmi percepciójában politikai determinációjú elmozdulás figyelhető meg, ami a civil támogatottságot csökkenti s így a pártpolitikai alapú hatalomszerveződés mozgásterét bővíti.

A magyar helyzet sajátossága a menedzserizmus, etatizmus és populizmus találkozása a tudománypolitikában. Ráadásul magabiztos hatalmi háttérrel felerősödött ennek az iránynak cselekvőképessége – miközben az akadémiai világban is tapasztalható az államhatalomtól független intézmények és értelmiségi gondolkodás gyengesége, az együttműködés-kultúra hiánya.

(Az Eötvös Csoport rendezvényén 2019. március 6-án tartandó előadás bevezetője)

Slide1

Miért tanul ilyen kevés magyar egyetemista külföldön?

11 dec

Általánossá vált az érzésünk, hogy a magyar egyetemisták tömegesen mennek külföldre tanulni, a legjobbak itthagyják az magyar felősoktatást stb. De ha jobban megnézzük a  statisztikákat, valamelyest meglepő helyzettel talákozhatunk.

olvasásának folytatása

Beszélgetés a Corvinus-modellről

16 okt

Az egyetemi autonómia helyreállításának első lépése vagy a felsőoktatás piacosításának gazdaság-vezérelt programja vagy egy újabb ördögi hatalmi ármány?

Elemzőbeszélgetés a tévében.

 

https://rtl.hu/rtlklub/magyarulbaloval/elitkepzes-keveseknek-sokert

fgybalo

Egyetemi autonómiák Európában

21 aug

A magyar egyetemi rendszer nemzetközi összevetésben is autonómia-hiányos, különösen a gazdasági és szervezeti önállóság kritériumait figyelembe véve, egy európai vizsgálat szerint. olvasásának folytatása

Egyházi egyetemi kritika az ellenség-képzésre épülő kormányzással szemben

5 aug

Mármint az USA-ban.

A világ legjobb egyetemi között számontartott katolikus University of Notre Dame (amely magyarországi képzésének elismerésről egyébként nemrég kötött megállapodást a magyar kormány Indiana állammal) elnöke többször bírálta Trump megosztó, migráció-ellenes politikáját, de a klíma-egyezményből való kilépését is.

ppjenkins110308

Jenkins atya most általános elvként fogalmazta meg a vallási hátterű egyetemek felelősségét: “It is important to see that those challenges certainly have a technological dimension, they certainly have an economic dimension, but they also have a moral dimension,” Keresztényi reménykedése mindezek ellenére rendületlen: “…my country rises above its fears and its reactions and its temptation to scapegoat certain people, to find solutions that will serve us in the future.”

Mindezekről azért tarja fontosnak megnyilatkozni, mert nézete szerint a vallási hátterű egyetemeknek egyedülálló lehetőségük és felelősségük morális érzéket, lelkiismereti igazodási pontot nyújtani a társadalomnak olyan időkben, amikor ezeket a politikai szférában nehéz felfedezni.