Breaking: megjelent a “Shanghai-ranking” (ARWU) 2017-es kiadása – a mi Keletünkön a helyzet változatlan

15 aug

A magyar egyetemek maradtak, ahol voltak, regionális versenytársaik pozíciója is csak alig változott az ARWU legfrissebb listáján – lassan megszokhatjuk a térségbeli másodvonalat.

Slide1

olvasásának folytatása

Tovább romlottak a magyar és regionális ranking-helyezések a QS listán

2 aug

A globális rangsorok médiaversenyében a QS a legfürgébb: már 2017 júniusában közreadta a 2018-as világlistáját. Az éllovasok pozícióinak bemutatása nem volna különösebben érdekes, az MIT-Stanford–Harvard–CalTech–Cambridge–Oxford univerzum egy messzi-messzi galaxis csupán a világ felsőoktatásának jelentős része számára. Magyar szempontból a versenytársnak tekinthető egyetemek pozíciói a releváns összehasonlítási irányok, amelyek segítenek értelmezni a mi (többnyire negatív) változásainkat.

Az ugyanis szembetűnő, hogy a QS által egyáltalán figyelembe vett magyar egyetemek vagy stagnáltak (Szeged, Debrecen), vagy a megnőtt mezőnyben (idén már 1000 intézményt rangsorolt a QS) a differenciáltabb utolsó harmadban jobban látszik a gyengébb pozíció (Pécs, Corvinus), vagy konkrétan rosszabb helyezést értek el (ELTE). A Semmeweis és a CEU továbbra sem került a vizsgált intézmények közé, előbbi vélhetően az intézményi mérete és fókuszált profilja, utóbbi a valós alapképzés hiánya miatt.

  2017 2018
Univeristy of Szeged 501-550 501-550
Eötvös Loránd University 601-650 651-700
University of Debrecen 651-700 651-700
University of Pécs 701+ 751-800
Budapest University of Technology and Economics 701+ 751-800
Corvinus University of Budapest 701+ 801-1000
Semmelweis University X X
CEU/KEE X X

 

olvasásának folytatása

Hogyan lett egyetemellenes a jobboldal?

12 Júl

(Mármint az USA-ban.)

Példátlan eredményű és gyorsaságú változásokat mutat a Pew Reseach Center tegnapelőtt megjelent kutatása arról, miképpen alakult az amerikai egyetemek társadalmi percepciója az elmúlt években. Egy rendszeresen, országos mintán felvett kérdőívük most júniusi eredményei azt mutatják, hogy a lakosság többsége (55%) pozitívnak ítéli az egyetemek hatását a társadalmi életre, azonban a politikai-ideológiai táborok szerinti megoszlásban rendkívül nagy különbségeket találni. A republikánusok ugyanis sokkal kevésbé bíznak az egyetemekben, csak feleannyiuknak van pozitív véleménye, mint a demokratáknak, és háromszor annyian ítélik negatívnak ezt a hatást!

PP_17.06.30_institutions_lede_party

olvasásának folytatása

A magyar egyetem, mint marketing-probléma

4 Júl

A kiválóság és teljesítmény ritka kimagasló példájaként járta be a sajtót a szegedi radnótisok fantasztikus érettségi eredménye. A híradásokban a legnagyobb figyelem mégsem a minden tiszteletet megérdemlő pedagógusi munkára (Schultz János tanár úr) vagy a nagyon is kompetitívnek (csúnyábban: versenyistállónak) tűnő pedagógiai módszerekre és az azokat kiegyensúlyozó közösségi életre irányult, hanem az ott érettségizők igen nagy arányú külföldi továbbtanulási választására.

2-2

Fotó: Délmagyar/Frank Yvette

Ezt persze a hazai felsőoktatást lesajnáló  utalások kísérték – pedig itt kivételesen nem a magyar egyetemek színvonala a kérdés. olvasásának folytatása

Csökkenő hallgatói létszám – a felsőoktatás-politika miatt?

24 máj

Egyetemi Polgár

Nem.

hallgatoi_letszam_2005_2016 Forrás: KSH alapján saját számítás

View original post 292 további szó

Csökkenő hallgatói létszám – a felsőoktatás-politika miatt?

22 máj

Nem.

hallgatoi_letszam_2005_2016

Forrás: KSH alapján saját számítás

 

olvasásának folytatása

A Budapest-centrikusság tovább növekedett az egyetemi világban (is)

21 máj

Kb. Trianon óta hangzó mantrája a magyar társadalmi életnek, hogy túlságosan főváros-centrikus az ország, vízfej stb. Az EU-támogatások feltételrendszere éppen azt célozta, hogy ez enyhüljön – nos, a felsőoktatásban a képzési oldalon teljesen sikertelen volt a források ilyen célú felhasználása. Az egyes régiók felsőoktatási intézményeinek részesülése a nappalis hallgatókból korábban is brutálisan egyenlőtlen volt: Közép-Magyarország (magyarán Budapest és Pest megye) intézményeiben koncentrálódtak a legtöbben, ami az elmúlt évtizedben tovább fokozódott:

egyetemi_hallgletszam_regiok

Forrás: KSH alapján saját számítás

olvasásának folytatása