Elnöki tudomány

14 Jul
Hivatalban lévő vezető politikus (az USA elnöke), amint tudományos publikációja jelenik meg, ráadásul egyetlen szerzőként jegyzi – eléggé felemás érzéseket kelt Kelet-Európából nézve. Ráadásul a tanulmány a saját politikai kezdeményezését, az Obamacare-t elemzi (pozitív kimenettel, persze), amiről nem csupán pártpolitikai, hanem szakmai vita is zajlik.

images-53

Obama két híres amerika tudománynépszerűsítő (Bill Nye, Neil Tyson között.

Az igen magas presztízsű orvosi folyóirat, a Journal of the American Medical Association kijelentette, hogy az írás ugyanolyan szigorú szerkesztési folyamaton ment át, mint bármelyik másik publikációjuk és kizárólag ellenőrzött tényeken szerepelnek benne. Kritikusok ugyanakkor jelezték, hogy a szövegben túl sok a tudományos stílustól idegen, inkább vélemény-kategóriába eső formula (pl. “Regardless of the political difficulties, I concluded comprehensive reform was necessary,”). Szarkasztikus reakciók is születtek, például  Jeremy Faust előrevetíti a JAMA impcat faktorának jelentős emelkedését. Michael Eisen, a Berkeley biológusa hivatalos levélben hívta fel az Elnök és hivatala figyelmét az általa vélelmezett, a cikk közlésével elkövetett szerzői jogi törvénysértésre.

 Obama elnököt szokás úgy leírni, mint aki igen fogékony a tudományos életből jövő impulzusokra. A pubblikáció ténye mindenesetre mutatja, hogy van ambíciója a tudomány világában is nyomot hagyni – ami a tudomány kommunikációjában legalábbis új perspektívákat nyithat (aggasztó perspektívákat, amúgy.)

Az önállótlan lúzerek világa

26 Jun

Mint megtudtuk, a Brexit megszavazásával “az Egyesült Királyság polgárai úgy döntöttek, ismét saját kezükbe veszik sorsuk irányítását, “nem kérnek többé a kioktatásból”, elegük lett a bizonytalanságból, a bénultságból, “a tettek nélküli szóözönből” és abból, hogy lassan nem érezhették otthon magukat Európában.” Magyarán, akik élesen ellenezik a Nagy Britannia kilépését az EU-ból, nem akarják saját kezükbe venni a sorsuk irányítását, kioktatásra van szükségük, jól érzik magukat a bizonytalanságban, a bénultságban, a tettek nélküli szóözön a világuk.

Brexit-science-warning

Nézzük csak, kik is tartoznak ebbe a lúzer-csoportba:

– 103 brit egyetem vezetője (köztük természetesen Cambridge, Oxford, King College, Essex stb.)

– a brit tudósok 83%-a

– a legsikeresebb brit K+F projektek vezetői

– Hawking és Fersh vezetésével másfélszáz tudós Cambridge-ből (nagy többségükben a  Royal Society tagjai)

– és a legkülönbözőbb angol tudományos társaság tagjai, vezető tudósai stb. pl: itt.

De legalább ezek az okoskodók most megtanulják, hogy a víz az úr!

(Ja, hogy a brit tudományos élet majd’ kétszer annyi bevételhez jutott az EUtól, mint amekkora a befizetése aránya volt?  Sebaj, úgyis ki kell pótolni a kelet-európai szakmunkásokat, ideje átstrukturálni az ottani képzési politikát is.)

 

 

 

Értékválasztás

27 Apr

Még számottevő (bár nyilván kisebbségben levő) elemszámú a magyar egyetemisták  azon halmaza, akik járnak könyvtárba. Vajon a május eleji napokban az OSZK-ba készülők között vannak olyanok is, akik ezzel a sajátos értékszemléletű döntéssel szembesülve értik meg, milyen a magyar világban a tudás pozíciója a vendéglátóipari karrierhez képest – egészen addig, ameddig az éppen aktuális dinasztiában nem lesz természetttudományi érdeklődésű gyermek? És közben ezek a nemzethű politikusok rosszalló szemforgatással értetlenkednek, miért is mennek a könyvtár ajtajából kényszerűen sarkonfordulók messzebb, mint a következő könyvtár és szakácsverseny reláció, egészen a Lajtán túlig.

712662f

Migránsok és a tudomány

6 Apr

A napi politika egy fenyegetőbbé váló abszurdja, Donald Trump diadalmenete az USA elnökjelöltségéért a tudomány világát sem hagyta érintetlenül. A jelöltségre pályázó üzletember immigárció-kriitkus, és különösen muszlim-ellenes  megjegyzéseinek ugyanis a kutatás-fejlesztésben is van hatása. Meglehetős érzékenységgel fogadta ilyen jellegű kirohanásait a hagyományosan igen jelentős tudományos bevándorlásból profitáló amerikai akadémiia világ több prominense. Amint azt a Nature minap bemutatta, a muszlim származású kutatók aggódva tapasztalják a befogadói légkör romlását.

A történetben persze nem is a konkrét esetek vagy a tudósi reflxiók leírása a leginkább érdekes, hanem maga a tény, hogy a világ vezető, angliai kiadású természettudományos folyóirata fontosnak tartotta megszólani ebben a poltitikai kérdésben.

WEB_eyevine3.14754678

Növekedési siker a reáltudományos hallgatók számában!

1 Apr

Mármint az USA-ban, de ott sem akárhogy. Amint azt a lentebbi kifejező grafikon mutatja, 3%-kal emelkedett a természettudományos és mérnöki szakokon végzettek száma. Közöttük azonban az USA-állampolgárságú fiataloké 2%-kal csökkent, míg a külföldieké 13-mal nőtt… Bár nyilván igen sokan lesznek az utóbbi csoportból, akik ott is akarnak maradni, a rekrutációs bázis tekintetében nem megnyugtató a helyzet, másképpen szólva az USA közoktatásában (és társadalmi percepciójában…) sem sikerült  a reálképzést népszerűbbé tenni.

12901544_10153922173927900_6462116033213777849_o

A magyar tendenciák sem különböznek ettől lényegesen. A reálterületen tanulók aránya négy százalékkal csökkent 2013 és 2014 között, ami egybeesett a teljes hallgatói létszám csökkenési arányaival. Ennél valamivel nagyobb arányban lettek kevesebben a humán területeken, a létszámot tekintve azonban a legnagyobb veszteség, közel 11 ezer fő a jogi és gazdaságtudományi képzésekben figyelhető meg:

Slide1

(Forrás: ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs kutatócsoport)

 

 

Hogyan választott a TOP10%?

24 Jan

Vajon a rendszerváltozás után született első nemzedék legjobbjai számára mely szakterületek és felsőoktatási intézmények voltak vonzóak, kívánatos életpályát ígérők? Erre a kérdésre ad választ a legjobb érettségi eredményű továbbtanulók preferenciáinak elemzése. Elemzésünk alapján (amiről a Heti Világgazdaság korábban már beszámolt) a generációs kiválósági üzenet egyértelmű: az a mintegy harmincnyolcezer, 1990 és 1997 között születetett magyar fiatal, akik a legjobban teljesítettek az érettségiken 2008 és 2015 között, és hazai felsőoktatási intézményt választanak, a világtrendeknek megfelelően döntenek. Ők az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humán-tudományi, gazdasági menedzsment valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudás-tőkére szert tenni. Az adatok azt is tanúsítják, hogy a kormányzati beavatkozások csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal (pl. a mérnöki szakmák iránti kereslet jelentős növekedése). Azonban a közgazdasági, jogász, bölcsész (vagyis a társadalmi értékrend és egyéni életpálya-orientációk révén mélyen beágyazott) szakterületek pozícióin nem tudnak érdemben rontani, ahogyan a természet- és agrár-tudomány valamint tanárképzés iránti érdeklődés üvegplafonját sem képesek alulról áttörni.

top10%_tudomanyteruletek

Ezeket a fiatalokat születésüktől fogva a demokrácia és piacgazdaság körülményei vették őket körül, még ha kezdetben az átalakulás gyakran (érték)zavaros formáival terhelten is. Szüleik abban a tudatban nevelték, iskoláztatták őket, hogy a gazdasági versenyképesség, határozott önérvényesítés és öntudatos állampolgári fellépés meghatározó lesz életpályájukon. Kultúrájában s ebből következően választási, értékítéleti szabadságában minden korábbinál önállóbb, szabadabb és nyitottabb ez a nemzedék.  A magyar egyetemi világ javára írandó, hogy képes volt számukra valós képzési kínálatot biztosítani, az alapvető diszciplináris irányok bázisán rugalmasan alkalmazkodva az igényekhez.

top10%_karok

Az adatok tükrében a nemzedéki elit választása szembehelyezkedik a bölcsészet-és társadalomtudomány-ellenes kurzussal. Nyilván nem közvetlen konfrontációban jelenik ez meg, sokkal inkább a közösségi értékrend további töredezését hozza magával, valamint a politikai és gazdasági elit hitelességének, elfogadottságának erejét csökkenti. Hiszen az egyetem ügye mindig több, mint szakpolitikai kérdés: a társadalmi értékrend és generációs élet-stratégiák alakulása fogalmazódik meg benne.

(A teljes tanulmány a rangsorokkal megtalálható itt. és itt.)

Az emlékezetpolitika és az akadémiai értékrend

22 Dec

Konrad Lorenz, Andics Erzsébet, Nemes Dezső, Lukács György, Hóman Bálint – a modernkori totalitárius ideológiájú diktatúrák és a bennük tévelygő tudósok kapcsolatának utóélete nem csak Heidegger elhíresült esetében  terhelt dilemmákkal.Slide1

Continue reading

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.