Migránsok és a tudomány

6 Apr

A napi politika egy fenyegetőbbé váló abszurdja, Donald Trump diadalmenete az USA elnökjelöltségéért a tudomány világát sem hagyta érintetlenül. A jelöltségre pályázó üzletember immigárció-kriitkus, és különösen muszlim-ellenes  megjegyzéseinek ugyanis a kutatás-fejlesztésben is van hatása. Meglehetős érzékenységgel fogadta ilyen jellegű kirohanásait a hagyományosan igen jelentős tudományos bevándorlásból profitáló amerikai akadémiia világ több prominense. Amint azt a Nature minap bemutatta, a muszlim származású kutatók aggódva tapasztalják a befogadói légkör romlását.

A történetben persze nem is a konkrét esetek vagy a tudósi reflxiók leírása a leginkább érdekes, hanem maga a tény, hogy a világ vezető, angliai kiadású természettudományos folyóirata fontosnak tartotta megszólani ebben a poltitikai kérdésben.

WEB_eyevine3.14754678

Növekedési siker a reáltudományos hallgatók számában!

1 Apr

Mármint az USA-ban, de ott sem akárhogy. Amint azt a lentebbi kifejező grafikon mutatja, 3%-kal emelkedett a természettudományos és mérnöki szakokon végzettek száma. Közöttük azonban az USA-állampolgárságú fiataloké 2%-kal csökkent, míg a külföldieké 13-mal nőtt… Bár nyilván igen sokan lesznek az utóbbi csoportból, akik ott is akarnak maradni, a rekrutációs bázis tekintetében nem megnyugtató a helyzet, másképpen szólva az USA közoktatásában (és társadalmi percepciójában…) sem sikerült  a reálképzést népszerűbbé tenni.

12901544_10153922173927900_6462116033213777849_o

A magyar tendenciák sem különböznek ettől lényegesen. A reálterületen tanulók aránya négy százalékkal csökkent 2013 és 2014 között, ami egybeesett a teljes hallgatói létszám csökkenési arányaival. Ennél valamivel nagyobb arányban lettek kevesebben a humán területeken, a létszámot tekintve azonban a legnagyobb veszteség, közel 11 ezer fő a jogi és gazdaságtudományi képzésekben figyelhető meg:

Slide1

(Forrás: ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs kutatócsoport)

 

 

Hogyan választott a TOP10%?

24 Jan

Vajon a rendszerváltozás után született első nemzedék legjobbjai számára mely szakterületek és felsőoktatási intézmények voltak vonzóak, kívánatos életpályát ígérők? Erre a kérdésre ad választ a legjobb érettségi eredményű továbbtanulók preferenciáinak elemzése. Elemzésünk alapján (amiről a Heti Világgazdaság korábban már beszámolt) a generációs kiválósági üzenet egyértelmű: az a mintegy harmincnyolcezer, 1990 és 1997 között születetett magyar fiatal, akik a legjobban teljesítettek az érettségiken 2008 és 2015 között, és hazai felsőoktatási intézményt választanak, a világtrendeknek megfelelően döntenek. Ők az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humán-tudományi, gazdasági menedzsment valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudás-tőkére szert tenni. Az adatok azt is tanúsítják, hogy a kormányzati beavatkozások csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal (pl. a mérnöki szakmák iránti kereslet jelentős növekedése). Azonban a közgazdasági, jogász, bölcsész (vagyis a társadalmi értékrend és egyéni életpálya-orientációk révén mélyen beágyazott) szakterületek pozícióin nem tudnak érdemben rontani, ahogyan a természet- és agrár-tudomány valamint tanárképzés iránti érdeklődés üvegplafonját sem képesek alulról áttörni.

top10%_tudomanyteruletek

Ezeket a fiatalokat születésüktől fogva a demokrácia és piacgazdaság körülményei vették őket körül, még ha kezdetben az átalakulás gyakran (érték)zavaros formáival terhelten is. Szüleik abban a tudatban nevelték, iskoláztatták őket, hogy a gazdasági versenyképesség, határozott önérvényesítés és öntudatos állampolgári fellépés meghatározó lesz életpályájukon. Kultúrájában s ebből következően választási, értékítéleti szabadságában minden korábbinál önállóbb, szabadabb és nyitottabb ez a nemzedék.  A magyar egyetemi világ javára írandó, hogy képes volt számukra valós képzési kínálatot biztosítani, az alapvető diszciplináris irányok bázisán rugalmasan alkalmazkodva az igényekhez.

top10%_karok

Az adatok tükrében a nemzedéki elit választása szembehelyezkedik a bölcsészet-és társadalomtudomány-ellenes kurzussal. Nyilván nem közvetlen konfrontációban jelenik ez meg, sokkal inkább a közösségi értékrend további töredezését hozza magával, valamint a politikai és gazdasági elit hitelességének, elfogadottságának erejét csökkenti. Hiszen az egyetem ügye mindig több, mint szakpolitikai kérdés: a társadalmi értékrend és generációs élet-stratégiák alakulása fogalmazódik meg benne.

(A teljes tanulmány a rangsorokkal megtalálható itt. és itt.)

Az emlékezetpolitika és az akadémiai értékrend

22 Dec

Konrad Lorenz, Andics Erzsébet, Nemes Dezső, Lukács György, Hóman Bálint – a modernkori totalitárius ideológiájú diktatúrák és a bennük tévelygő tudósok kapcsolatának utóélete nem csak Heidegger elhíresült esetében  terhelt dilemmákkal.Slide1

Continue reading

This is not a day care. This is a university!

1 Dec

Az amerikai egyetemeken tomboló intoleráns és a szabad vitát egyre inkább elnyomó őrülettel, a “safe place” kultúrával szemben nem nagyon mernek felszólalni a professzori karból sem sokan. Egy keresztény egyetem, az Oklahoma Wesleyan University rektora, Dr. Everett Piper azonban határozott hangú nyílt levélben állt ki a nyílt vitán, ütközéseken és a hallgatók felnőtt mivoltán alapuló egyetemi kultúra mellett, szövegét a fentebbi világos állásfoglalással zárva.

Meglátjuk, hogy nekiesnek-e emiatt, vagy éppen megerősíti a hasonlóan gondolkodó akadémiai értelmiségiek bátorságát?

Students at the University of Colorado hold up hands in support of protesters in Ferguson Missouri, during demonstration, in Boulder

A második vonalban

29 Nov

A számunkra releváns versenymezőben vizsgáljuk a (módszertanilag persze ezer sebből vérző, felsőoktatási-társadalmi hatásaiban pedig inkább káros) globális rangsorok által kínált képet a magyar egyetemekről. A lényeg: a cseh-lengyel élegyetemek mögött vagyunk közvetlenül, az osztrák-finn egyetemektől jócskán leszakadva.

http://hvg.hu/itthon/201548_a_magyar_felsooktatas_kulfoldi_osszehasonli

image.aspx-2

 

Kipukkadt a for-profit felsőoktatási buborék?

2 Nov

A piacelvű felsőoktatás és a vállalkozásként irányítandó egyetemek ideáit hangoztatók gyakran hivatkoznak az amerikai for-profit egyetemekre, mint a hagyományos felsőoktatást felváltó, hatékony és produktív intézményekre. Most James Surowiecki, a New Yorker gazdasági újságírója megvizsgálta ezeknek a gazdasági teljesítményét, piacképességét és azt találta, hogy egyre nehezebb financiális helyzetbe kerültek. A Corinthia Colleges felsőoktatási hálózat például egyenesen csődbe ment. A hallgatók a finanszírozásukat diákhitelből törlesztik, így egy csőd különösen fájdalmasan érinti őket.forprofit_univ

Mindennek fő oka szerinte az, hogy a for profit egyetemek nem teljesítik, amit ígértek, nevezetesen, az itt végzettek egyáltalán nem jutottak jobb munkaerőpiaci helyzetbe, mint a hagyományos felsőoktatásban diplomázottak, sőt keresetük alacsonyabb, és többen lesznek munkanélkilüek közülük. Eközben az ide járó diákok hajlamosabbak nagyobb diákhitelt felvenni, a  drága tandíjakat nem is tudnák másképp kifizetni. A finanszírozás sem bizonyult életképesnek: “Dependence on student loans was not incidental to the for-profit boom—it was the business model. The schools may have been meeting a genuine market need, but, in most cases, their profits came not from building a better mousetrap but from gaming the taxpayer-funded financial-aid system.” A kormányzati szabályozás sem lett támogató, egyre szigorúbb garanciákat követelnek meg tőlük, de a republikánus támogatóik ezen változtatni szeretnének.

Surowiecki azt sem hagyja szó nélkül, hogy a gazdaságpolitikusok ígéreteivel ellentétben az amerikai gazdaság nem kínál elegendő számban jó állást a diplomásoknak, márpedig enélkül az általános diákhitel-válság súlyosan érinti a for-profit intémények rekrutációs erejét is.forprof2