A minap megjelent egy eddig nem túl ismert Egyetemkutató Műhely (a Nézőpont Intézet részlege) közleménye, ami hosszas magasztalása az egyetemek alapítványosításának. Ezzel nincs gond, így is lehet gondolni, viszont felfigyelhettünk az egyik kiemelt érvükre: eszerint az is mutatja az átalakítás sikerét, hogy a megkérdezett egyetemisták “… majdnem négyötöde (78 százalék) újra ugyanazt az egyetemet választaná, ahol jelenleg tanul.”Ez valóban szép arány – mégha egy komolyabban vehető szakmai közleményben esetleg kitérhettek volna az olyan pszichológiai tényezőkre, mint a post-decisional dissonance reduction vagy a choice-supportive bias…
Annyi azonban árnyalja a képet, hogy jócskán az alapítványosodás előtt, egészen pontosna 2003-ban egy országosan reprezentatív egyetemi kutatásunkban (aminek eredménye meg is jelent a “Mit kínál a magyar felsőoktatás címmel” és lényegében az első országos, teljeskörű hazai egyetemi rnagsort tartalmazta) ugyanezt a kérdést feltettük. Nos, akkoriban többen, 79% ismételete volna meg a korábbi döntését, 2009-ben pedig a DPR kutatás hozott hasonló eredményt.
Tehát vagy akkora ereje volt az alapítványosításnak, hogy húsz évvel visszafele is hatott, vagy gyengébb a hallgatói visszaigazoltság, vagy egyszerűen semmi köze nincs a hallgatói vélemény alakulásához ennek a felsőoktatáspolitikai változásnak.
Egyetemi Polgár 
Hozzászólás