Tag Archives: autonómia

Vajon jogos és vajon értelmes az academic resistance? – I.

1 feb

A hatvanas évek diákmozgalmainak egyik abszurduma volt, amint az egyetem konzervatív önmeghatározásának védernyője alatt happeningeztek társadalomátalakító céljaik bűvöletében. Ma sem sokkal jobb a helyzet, amikor a felsőoktatási törvény ellenében eper- és (szerencsére) vér-menetes akciókat produkálnak szubkulturális csoportok – javukra írják azonban, hogy legalább megszólalnak. Az sem rossz jel, hogy az MTA humántudományi osztályai kemény hangú tiltakozást fogadtak el a keretszámok ügyében – az Akadémia vezetése azonban még nem szólalt meg az ügyben.

Bár a kelet-európai alávetetti reflexek bőven indokolják, hogy sokan miért hallgatagok vagy igencsak moderáltak a drasztikus forráskivonás és egyetem-idegen szabályozás idején (a fájdalmasan kisszámú kivételek egyike Kornai János), mégiscsak megfontolandó, hogy indokolható-e egyáltalán a közfinanszírozású intézményi világban az állami egyetemek kritikai fellépése? olvasásának folytatása

Hogyan/honnan tovább?

27 jan

Az egyetem konzervatív eszméjét újrafogalmazva Allan Bloom arra adott inspirációt, hogy létezik ezredfordulós alternatíva a munkaerőpiaci szemlélet modernista-baloldali dogmájával és a posztmodern értékrelativizmussal-multikulturalizmussal szemben. A klasszikus tudáseszmény, a tudomány egysége, a tudásátadás közösségi felelőssége/missziója egyaránt a minőséget, a teljesítményt állítja vissza jogaiba. Ebben formálódott a szabadság és műveltség értékén alapuló euroatlanti kultúra, a mi kultúránk, a sajátunk. Így az egyetem ennek az egyik legfontosabb bázisa. Túlélte a náci és kommunista gleichsajtolást-értékelüldözést, a hatvannyolcas anti-intellektualizmust, a nyolcvanas-kilencvenes évek technokrata terrorját.

A mai hazai egyetemellenes, teljesítmény-érzéketlen, neokádárista felsőoktatási kurzussal szemben is csak a magyar tudásközpontú hagyomány adhat esélyt. A rendetlenség és korrupció közegében mégiscsak indultak egyetemi innovációk az elmúlt két évtizedben, megtámogatva a nemzetközi nyitás eléggé nem túlértékelhető hozadékaival (főként a legkiválóbb oktatók és hallgatók nemzetközi mércék elé kerülésével és szocializálódásával). Ezek folyathatósága azon múlik, hogy a magyar egyetemi értelmiség minőség-elkötelezett része képes és hajlandó lesz-e az együttműködés kultúráját romboló, színvonalcsökkentő viszonyok közepette továbbvinni a korábbi intellektuális nemzeti és jelenlegi tudásfejlesztő nyugati főáram értékeit – itthon.

Heti Válaszban nyilatkozat

21 jan

A jogi karon 150 éves jogi iskolák szűnhetnek meg, megszakadhat a magyar jogi gondolkodás folyamatossága. És vajon mi történik a kárpátaljai magyar oktatással, ha mi nem finanszírozzuk közpénzből az ukrán szakot? Hogyan lehet nemzetközi kapcsolatokat ápolni például Kínával vagy Közép-Ázsiával képzett kutatók és intézetek nélkül?” – teszi fel a kérdést Fábri György, az ELTE rektor-helyettese.

média-ottlét

19 jan

egy enyhe próbálkozás az ATV-n: legyen autonómia, legyen tandíj, legyen értelmes felsőoktatás-politika