Az elmúlt napok egyetemi témájú sajtója a sok-sok hipokrácia közepette ellenére is felhívta a figyelmet a jó magyar rutinnal homályban tartott problémára, a hallgatókat érő szexuális bántalmazásokra. Pusztán csak a statisztikai törvényszerűségek alapján is kijelenthető, hogy fájdalmasan nagy lehet a látencia, az elhallgatás.
Remélhetően nem a bizonytalan hátterű sztorizásokba merül ez ki, hanem valódi szembenézésre lesz képes a felsőokatás. Ehhez jó példákat szolgálhat néhány USA-beli tapasztalat, amit az ELTE Karrierközpont munkatársai segítségével ismerhettünk meg:
Sokféle jogi és morális kérdést vet fel a szexuélis bűncselekményért elítéltek neveinek nyilvánosságra hozása. Ilyenek az USA-ban általában is elérhetőek, de néhány egyetem alkalmazza ezek szűkített, az adott egyetemen tanulókra, dolgozókra vetített formáját. Ennek hatékonyságáról szól egy átfogó tanulmány.
Egy 2003-ban brutálisan bántalmazott és meggyilkolt diáklány, Dru Sodjin, az University of North Dakota hallgatója nevét adta Budh elnök 2006-ban annak a törvénynek, amely révén igen széleskörű listából kereshetőek a szexuélis bűnözök a The Dru Sjodin National Sex Offender Public Website (NSOPW) segítségével.
Európában vita van a listázásról – de merre haladjon Magyarország?
Egyetemi Polgár 
Egy hozzászólás a “Hogyan védjük meg hallgatóinkat az abúzustól?”