Az elitegyetemekkel szembeni trumpista hadjáratnak is egyik motívuma az a fejlemény, hogy a fél évszázaddal ezelőtti helyzethez képest a kétezerhúszas évekre drámaian megváltozott a Kongresszus republikánus tagjainak oktatási háttere. Az ezt vizsgáló, minap közzétett tanulmány (Volden C, Wai J, Wiseman AE.: On the Decline of Elite-Educated Republicans in Congress. Perspectives on Politics.) szerint míg a hetvenes években nagyjából egyenlő arányban jöttek az Ivy League intézményeiből a szenátorok, mostanra a republikánusoknál alig találni ilyet. Sőt, aki ebbe a csoporotba tartozik, mint pédául Ted Cruz floridai szenátor, inkább szégyelli: “a Harvardra és a Princetonra jártam, szóval sokmindenért kell bocsánatot kérnem”.
A tanulmány szerint míg fél évszázaddal ezelőtt a republikánus képviselők 40%-a járt elitnek tekintett intézménykre, ma ez az arány 15%. A Szenátusban a csökkenés hasonló mértékű 55%-ról 35%-ra. Ezzel szemben a Kongresszusban az elit oktatásban részesült demokraták aránya viszonylag állandó maradt, ha nem is nőtt: a demokratikus szenátorok több mint 50%-a és a demokrata kongresszusi képviselők közel 40%-a járt elit oktatási intézményekbe.
Azt már korábban ez a blog is bemutatta, hogy mennyire polarizálódott a két párt támogatóinak véleménye az egyetemi világról (is) az iskolai végezettség szerint. Azóta megjelent Grossmann és Hopkins könyve a választói tömbök eszerinti elemzéséről (Polarized Degrees), ami kimutatta, hogy az ezredforduló óta óta a diplomával nem rendelkező fehér amerikaiak többsége a Republikánus Párthoz, a diplomás fehér amerikaiak pedig egyre inkább a Demokrata Párthoz kötődnek.
Többtényezős folyamatról beszélünk, amiben maguknak az elitegyetemeknek a magatartása is benne van. Hiszen oly mértékig váltak a progresszivista (woke stb.) ideológiák színtereivé, hogy a republikánus szülők egyre kevésbé küldik oda a gyerekeiket, ami persze továbbviszi a spirált.
Látva az amerikai egyetemi világ megrendült pozícióit, ennek a folyamatnak a káros hatása egyértelmű. Azonban ez már túlmegy a felsőoktatáson. A tanulmány szerzői úgy látják, hogy a poltikai eliten belüli végletes törés, kompromisszum- és együttműködési képtelenség is részben ide vezethető vissza. Hiszen hiányzik a közös iskolai kötődés, a közös nyelv, alapjaiban közös értékvilág. Ennek következményei pedig beláthatatlanok – vagy éppen nagyon is beláthatóak, sőt, manapság tapasztalhatóak.
Egyetemi Polgár 
Hozzászólás