Ha már folyamatosan a versenyképességre és nemzetközi megméretésre hivatkoznak a hazai döntéshozók, célszerű volna meghallaniuk a legjobb európai egyetemek üzenetét a bölcsészeti és társadalomtudományok fontosságáról? Hiszen huszonegy vezető egyetem által alkotott League of European Research Universities (LERU) kezdeményezésére éppen arról fogalmazott meg a Leideni Egyetemen több nemzetközi és nemzeti kutatóegyetemi szövetség, hogy azokkal a komplex problémákkal, amelyek az emeberiség előtt állnak, csakis ezen tudományterületek (Social Sciences and Humanities – SSH) eredményeinek birtokában tudhatunk megkűzdeni. A komplexitás itt a legközvetlenebb nemzetgazdasági kihívásokra is vonatkozik, tehát gazdaságfejlesztési programokat vagy a technológiák elterjesztését sem lehet a kulturális-társadalmi vonatkozások nélkül sikerre vinni. Az oktatás hatékonysága sem képzelhető el másképp, mint a bölcsészeti belátások alkalmazásával, mint ahogyan a társadalmi kohézió és békés együttélés sem.
Ezzel sok befolyásos honi politikaformáló persze nem ért egyet, amit blogunk igencsak bőven tárgyalt az elmúlt időkben. De mielőtt komplett felsőoktatási stratégai épül arra, hogy mellőzik a humántudományokat, érdemes volna mégiscsak azokra a felsőoktatási rendszerekre vetni a pillantásokat, amelyekben taníttatják a gyermekeiket…
Korábbi írásaink a témában:
Bölcsészeti újraéledés: az inga visszalendülőben, avagy ki teremti az értéket?
Egyetemi Polgár 
Egy hozzászólás to “Mégis van értelme a bölcsészetnek?”