Például rögtön azzal, hogy elvesszük az önbizalmukat, miközben a teljesítmén
yük egyáltalán nem gyengébb, sőt, jobb, mint a fiúké: ezt állapítja meg az OECD napokban megjelent átfogó elemzése a témában (The ABC of Gender Equality in Education). A kulcsszavak nem véletlenül az Aptitude, Behavior, Confidence.
Például a felmérések azt mutatják, hogy a lányok minden országban lényegesen magasabb értéket érnek el olvasási készségben. A tudományos pálya vonzása viszont kevésbé érvényesül, amit a szülői és tanári ráhatás is okoz, hiszen eleve a fiúknak kínálják fel vagy sugallják a mérnöki-természettudományi karrierek lehetőségét. Ez már a tantárgyi eredményeket is befolyásolja: “The strong relationship among self-beliefs, gender and performance in mathematics and science hints that countries may be unable to develop a sufficient number of individuals with strong mathematics and science skills partly because of girls’ lack of confidence in their abilities” Ennek hatása a lányoknál mért 14%-os reálpálya-választásban a fiúk 39%-kával szemben elég világosan látszik.
A munkaerőpiacon szükséges készségekben is jobbak a lányok iskolás korukban, a fiúk viszont húszas-harmincas éveikben behozzák a lemaradást – akkoriban már végképp több ösztönzést kapnak az olyan sztereotípiák hatására, mint a talpraesettség, gyakorlati problémamegoldás stb. (Persze, gondolhatjuk azt is, hogy a szabadidejükben többet videójátékozó fiúk jobban érzik a digitális kor lüktetését, mint az inkább olvasó lányok, de talán ez mégsem komoly indoklás). A házimunkából egy órával többet végeznek otthon a lányok (ez már előrevetíti a házassági szerepeket…)
A nemek közötti arányok átalakulása a tanulás területén jelentőssé vált, ma a lányok hosszabb időt töltenek ismeretszerzéssel és messzebb jutnak az oktatási rendszerben. Új gender gap formálódik? – veti fel a problémát a The Economist.
Egyetemi Polgár 
Vélemény, hozzászólás?