Konrad Lorenz, Andics Erzsébet, Nemes Dezső, Lukács György, Hóman Bálint – a modernkori totalitárius ideológiájú diktatúrák és a bennük tévelygő tudósok kapcsolatának utóélete nem csak Heidegger elhíresült esetében terhelt dilemmákkal.
Az egyik legolvasottabb szaktudós a huszadik században, egy új tudományág alapítói közé tartozik, a baloldali zöldmozgalmak egyik legismertebb alakja – Konrad Lorenz eközben nem csupán náci volt, de a tudományos munkáival is szorosan kötődött a fajelmélethez. Minderől már 1973-ban is írtak, később is emlegetett volt a tény. Következménye azonban csak most lett: a Universitat Salzburg úgy döntött, Lorenz náci kötődése miatt visszavonja díszdoktori címét.
A II. világháború utáni magyar történelemtudomány meghatározó pozícióban működött résztvevői, a történetírásban értékelhetőt nem, azonban tudomány-menteset és gondolkodás-mérgezőt gyakorta produkált “tudósok”, ma is az MTA számontartott, elhunyt tagjai – Andics Erzsébet, Nemes Dezső. Tudománypolitikai tevékenységükkel közvetlenül is részesei voltak életpályák kettétörésének, személyes-egzisztenciális tragédiáknak, a kontraszelekciónak. Politikusként közvetlenül közreműködtek egy embertelen, százezrek és milliók életét ellehetetlenítő, elnyomó politikai rendszer kiépülésében, ideológiai alapot szolgáltattak emberek meghurcolásához, Andics a rákosista hatalomátvétel idején, Nemes pedig a hírhedt “fehér könyvekben” vállalt szerepével ideológiai hátteret biztosított sokak vésztörvényszékes meggyilkolásához az 56-os forradalom utáni megtorlások alatt. Akadémiai tagságuk ma is jogfolytonos, az általuk is évtizedeken át perifériára szorított Kosáry Domokos elnök (nagyon bölcsen és helyesen) 1990-ben megvédte az akadémiai tagság egészét a beláthatatlan következményű tagrevíziótól, tisztogatástól.
Az egyetlen magyar filozófus illetve bölcsész, akit a világban mindenütt számontartanak; meghatározó esszék és monográfia (Lélek és a formák, A fiatal Hegel, A regény elmélete), nagyigényű, sokat vitatott opuszok (Történelem és osztálytudat, Az esztétikum sajátossága, A társadalmi lét ontológiája) alkotója, iskolatermető – Lukács György, aki a századelő egyik legjelentősebb esszéista tehetségeként tartottak számon szerte Európában; az első hazai proletárdiktatúra legfelsőbb vezetésben működött; a forradalmi marxizmushoz vezető filozófiai fordulat elméletalkotója; aztán sikeresen túlélte a sztálinista szovjet rendszert; pártideológusként segédkezett a Rákosi-féle kommunista párt térnyerésében; részt vállalt a Nagy Imre-kormányban; élete utolsó évtizedében pedig gazsulált a kádári konszolidációnak. Közben a kommunista belharcok fordulataikor háttérbe szorult és letartóztatásba is került időnként. Polgári műveltsége és egyfajta gondolkodói autonómiája révén mindig a marxizmus-leniniznus belső alternatívájaként tartották számon baloldali körökben világszerte. Közben ezen a világon kívül az eltorzítottan értelmezett poroszlói tizedeltetését mint gyilkosságot rótták fel neki. Sok művész és irányzat ellehetetlenítésében játszott ideológusi szerepe jó ideig nyomasztóan telepedett rá a magyar szellemi életre, látványos kibékülése Kádárral fontos szerepet játszott a diktatórikus rendszer külhoni legitimálásában. Budapesten köztéri szobor állít neki emléket, ma is az MTA számontartott, elhunyt tagja.
A maga korában kiemelkedő tudományos teljesítményt jelentő történettudományi munkák szerzője és társszerzője, iskolateremtő tudós – Hóman Bálint, aki közvetlenül részt vett magyar állampolgárok százezrei jogfosztását jelentő törvények előkészítésében, megszavazásában és végrehajtásában; a szálasista parlament tagja. Vélhetően téves indoklással ítélte el a kommunista befolyás alatt álló népbíróság 1945-ben, az MTA akkori konzervatív vezetése a nyilas kollaboráció és a gyakorlati antiszemitizmusa miatt megfosztotta akadémiai tagságától. Börtönben halt meg. Mostanra jogerősen felmentették háborús bűnősi verdikt alól, de akadémiai tagságát nem állították vissza, a mainstream tudományos közvélemény ezt határozottan el is utasítja.
Tanulság? Sokféle lehet, például: a tudományos élet szembenézése a múltjával bizonyosan nem intézhető el egyszeri adminisztratív lépéssel – értékrendeknek kell letisztulniuk, amire a tudomány autonómiája az egyetlen alkalmas keret, szemben a pártpolitikai hisztériákkal és ideológikus kampányokkal.
Egyetemi Polgár 
Ugyan hogyan lehet félreértelmezni, hogy Lukács személyesen lövetett agyon nyolc embert Poroszlón, majd igy irt: “A vörösterror a hatalomra jutott proletárosztály elszánt, erőszakra is kész akaratának intézményes formája avégből, hogy a szocializmushoz vezető út akadályait eltakarítsa a maga útjából.”