kiválósági nézetek

 Beszéljünk-e kutatóegyetemekről?

A kutatóegyetem, mint fogalom és ezzel, mint realitás, létező jelensége a nemzetközi felsőoktatásnak. Ez a fajta önmegfogalmazása a tudományművelés gondolatkörében létrejött, modernkori euroatlanti egyetem hagyományán nyugszik. Különösen az USA felsőoktatási rendszerében meghatározó, de az elmúlt két évtizedben világszerte elterjedt használata. A kutatások növekvő mértékű magángazdasági finanszírozása és hasznosulása, ennek minden kutatás-etikai és tudomány-fejlődési ellentmondásosságával, ugyancsak a kutatóegyetemi jelenség fontosságát erősítette. A globális egyetemi rangsorok pedig a felsőoktatás médiakommunikációjában tették dominánssá a kutatóegyetemeket.

Magyarországon a felsőoktatási missziók és funkciók olyannyira szükséges megkülönböztetése révén a kutatóegyetemi fogalomhasználat támogathatja, hogy végre legyenek nyíltak és érvényesüljenek mind a finanszírozásban, mind a szabályozásban az intézmények közti differenciálódás következményei. Vagyis, megtanulhatja a magyar felsőoktatás, hogy az egységesség mítosza, amit például a rektori címek osztogatásával vagy az erőltetett versenyeztetéssel is erősített a felsőoktatás-politika, alaptalanná vált.

(A teljes tanulmány a Matthias Corvinus Collegium kutatóegyetemi kiadványában jelenik meg 2011. júliusában. A kézirat olvasható: http://www.scribd.com/doc/57898990/kutatoegyetem-mcc-fgy)

Magyar kutatóegyetemi ligát!

Az amerikai The Ivory League vagy a brit The Russell Group példája mutatja, hogy egy magyar kutatóegyetemi liga ugyancsak növelné a felsőoktatás társadalmi presztízsét és érdekképviseleti hatékonyságát, kommunikációs mozgásterét. Leginkább pedig olyan önképet rajzolna a magyar felsőoktatásról, amilyenre érdemes hasonlítani.

(2010. június)

a teljes cikk olvasható a HVG 2010. 27-es számában, július 7.:  http://hvg.hu/hvgfriss/2010.27/201027_kutatoegyetemi_ligat

Felsőoktatás-menedzserek vagy egyetemvezetők?

“egyoldalúnak tartom Barakonyi alapvető ellenérzését a testületi irányítással szemben. Az itt használt érvei (nehézkesség, kompetenciahiány, érdekkötöttség) valamennyi demokratikus mechanizmussal szemben felvethetők – mint ahogyan a mindenkori technicista áramlatok ezt meg is teszik. Természetesen egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb a szűkkörű, alig korlátozott vezetés az egyetemen is – de talán indokolt a konzervatív óvatosság az omnipotens menedzsment boldogítóképességével szemben. Már csak azért is, mert a legújabb, elsősorban amerikai szakirodalom egyre bőségesebben tárja fel az üzleti logika (és üzleti szocializáltságú szereplők) működésének hátulütőit az akadémiai kapitalizmusban. (Az pedig, hogy a hallgatók eleve mint manipulálható és hátráltató közeg volnának jelen az intézményvezetésekben, tényszerűen sem igazolható, hiszen egyfelől oktatói csoportok egzisztenciális kötöttségeik miatt méginkább befolyásolhatók, másfelől a magyar felsőoktatási progresszió motorja jelentős időn át a hallgatói képviselet volt.”

Recenzió Barakonyi Károly könyvéről a Magyar Tudományban, 2005 júniusában.http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=18249

http://www.matud.iif.hu/05jun/18.html#Fabri

 

A tandíj pártján – reménytelenül

A szociális igazságosság megteremtése és a professzionálisan szolgáltató felsőoktatási intézménymenedzsment érdekében tartom lassan két évtizede szükségesnek a tandíj bevezetését. Többünk, akik a hallgatói önkormányzati mozgalom alapítói voltunk, kezdettől fogva ezt a meggyőződést vallottuk – persze, akkor még nem tudtuk, milyen ország milyen felsőoktatása teszi lehetetlenné, hogy a tandíj értelmesen és normálisan bevezethető legyen.

Educatio Press 2008-02-14

http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=18249

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: