Úgy tűnik, a sokat tapasztalt Jan Sadlak, az International Ranking Expert Group (IREG) érzi legjobban az idők szelét, közvetíti a szavát: azzal szembesíti a rangsorkészítőket, hogy a MOOSC-jellegű kezdeményezésekkel (Coursera) nem tudnak mit kezdeni. A világ legjobb egyetemeinek belépése az interneten elérhető (egy ponton túl persze fizetős) oktatási anyagok piacára valódi felsőoktatási fejlemény, amihez képest a rangsorok könnyed médiaesemények csupán. A szakértők nem is nagyon tudnak mit válaszolni a felvetésre, mesélnek saját kurzusaikról, a feleségük kurzusairól, meg arról, hogy még rendezetlen a státusza ezeknek az oktatási formáknak, és amúgy is, azoknak az egyetemeknek van sikerük az online oktatás nyitott világában, amelyek amúgy is a legtöbb hallgatót vonzzák.
Nem véletlen, hogy éppen erre a momentumra hegyezik ki a mondandójukat: a THE vagy a QS paraméterei, de az ARWU GRUP-projektjében is meghatározó indikátor a nemzetköziesedés, ami egyebek között a külföldi diákok jelenlétét méri. Ideszámít-e a rengeteg külföldi online diák vagy sem? És ha már a lehetőséget említjük, amint korábbi bejegyzésünkben már kérdeztünk, most megtesszük még szigorúbban: ugyan mikor ébred már fel a magyar egyetemi világ és szépen ezirányú szövetségbe állva mikor kínál érdekes, világraszóló kurzusokat, ezret, angolul és filmesen a nagy magyar online egyetemen?
Thanks for shharing