A költségvetési tárgyalások előtt érdemes ránézni arra a szomorú képre, amit a European University Association többéves tendenciákat is feltáró kiadványa fest a magyar felsőoktatás versenytényezőiről, a tavaly ősszel megjelent 2014 Public Observer című jelentésben. A rektori konferenciák által szolgáltatott adatokból kiderül, hogy mind a finanszírozottságban, mind a hallgatói létszámban bekövetkezett változások Magyarországon 2008 és 214 között az európai országok összevetésében a legrosszabbak közé tartoznak.
Különösen megdöbbentő, hogy a teljes gazdasági csődöt megélt Görögország az egyetlen, amely még nálunk is rosszabbul teljesít. A finanszírozás csökkenése nominálértékben is a legrosszabbak egyike, de reálértéken számolva kifejezetten jelentős.
A 46%-os csökkenéssel szemben a kormányzati érv az, hogy más csatornákon ennél lényegesen több forrást értek el az egyetemek. Ez nyilván dokumentálható, de a költségvetési döntések ezzel együtt is jelzik a felsőoktatást övező kormánypolitikai preferenciákat, valamint vélhetően hasonló helyzet a többi országban is. Vgaszt jelenthet, hogy a 2013 és 2014 között némi emelkedést tapasztalni ugyan, amit az elemzés a diáktüntetések eredményének tud be, az általános tendencián azonban ez mit sem változtat.
Vélemény, hozzászólás?