Mi köze a szakracionalizálásnak… – bármihez?

Nagyon fontos belátás, hogy az új irányt biztos iránytűvel kell meghatározni. Ezért is megnyugtató, hogy az új felsőoktatási szakstruktúrát bejelentő kormányközleményhez a hivatalos kormányzati oldalon jelzik az orientációt is: “A képzési szerkezet átalakítását alátámasztó Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai a csatolt táblázatban olvashatók.” S valóban, a megadott linken ott a táblázat, ami tartalmazza az adott alapképzésben végzettek továbbtanulási arányát, a 2013-as brutto fizetéseket és a diplomás munkakörben dolgozól arányát. De van ennek bármi értelme?

Természetesen a DPR fontos kezdeményezés, fokozatosan kiépül egy rendszer, aminek legfőbb erénye az adatbázisok összekapcsolása. Az online, önkitöltős követéses kutatásokat illetően vannak módszertani viták, a projekt vezető kutatója, Veroszta Zsuzsa álláspontja szerint a súlyozásokkal stb. az online adatfelvétel problémái megoldhatók. Ebben ugyan nem értünk egyet, de ebből a  szempontból ez mindegy is. A lényeg, hogy mire lehet használható jelenleg a DPR?

Nos, a szakszűkítés indoklására bajosan. Vajon milyen értelmezhető összefüggés volna pl. a nemzetközi tanulmányok alapszak megszüntetése és aközött, hogy az itt végzettek egyharmada tanult tovább, átlagos brutto fizetésük hivatalosan 224.053 Ft (aminél többet a humánterületeken csak a gazdasági diplomáknál találni néhányat), vagy a 70%-os elhelyezkedési arányuknál, ami ugyancsak a legmagasabbbak között van?

Nyilván semmilyen – ezért árt sokat a DPR-nek az ilyesféle alaptalan alapozás. Hiteltelenít egy komoly szakmai munkát, és persze magát a felsőoktatás-politikai kezdeményezést is. De utóbbi kapcsán már úgyis akkora a bizalmatlanság, hogy szinte ellehetetleníti a tartósan sikeres felsőoktatás-irányítást. Ám ez már hiába a mi történetünk, annak csak egy újabb, másik, nem kevésbé aggasztó része.