Konzisztórium = alkotmányos jogoktól megfosztott egyetem

23 Apr

A lényeg: a konzisztóriumok létrehozása logikusan ugyanúgy alkotmányellenes, ahogyan a 2005-ös irányító testületi és 2006-os gazdasági tanácsi jogkörök azok voltak. Az akkori Alkotmánybíróság érvelése a tudományos és képzési autonómia alkotmányos elvéből indult ki, ami a mostani alaptörvényből is levezethető és méginkább érvényes a jelen tervezetre, hiszen ebben a kutatási stratégiát és rektori pályázatot egy külső, állami kinevezésű testület vétójoggal illetve tartalommal határozná meg (ami nyilván nem fér bele a kormány gazdálkodást meghatározó alaptörvényi jogába).  Az egyetemi elitnek akkor is ki kell állnia ezen alkotmányosság mellett, ha  végül jogi csűrcsavarral átmenne a törvény. Ugyanis az egyetemi autonómia  feladása  sem morálisan, sem a tudomány és felsőoktatás lényegéből fakadóan nem elfogadható (példa rá a szakracionalizás méltatlan eseménysora). images-12

És most bővebben:

Elég volt néhány kisebb-nagyobb hallgatói-oktatói toppantás és rögvest retirált a minisztérium a “szak-racionalizálások” jó részétől. (Tiszteletet is érdemel az érintett hallgatók és oktatók kiállása, amivel kivédték a szakmai integritásukat és intézményi működőképességüket közvetlenül fenyegető, végiggondolatlan intézkedéseket!) De vajon nem ez volt a látványkonyha?

Merthogy a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után aggasztó egybehangzósággal hallgattak a résztvevők a konzisztórium ügyében. Vajon ez azt jelenti, hogy folytatódik a magyar felsőoktatás 2011 óta zajló fokozatos önfeladása (= autonómia-feladása)? A konzisztóriumok ügyében vajon statisztál a magyar egyetemi világ az alkotmányosság nyilvánvaló megsértéshez? Nem kellene elővenni a 2005-ös és 2006-os alkotmánybírósági döntéseket, amiket üdvözölt az akkori ellenzék (értsd: FIDESZ), és amelyek a sokkal enyhébb jogelvonást is alaptörvénybe ütközőnek ítélték?

Akkor az Alkotmánybíróság arra hivatkozva ítélte alkotmányellenesnek előbb az irányító testület vezetési jogköreit, majd gazdasági tanácsoknak adandó, egyes kérdések szenátus elé kerülésének megakadályozására alkalmas jogkört, hogy az ütközik a tudományos és oktatási autonómiát garantáló alkotmányos passzusokkal. Most mire is kapnának jogot a tervezett konzisztórium? Vétójoga lenne az intézményfejlesztési tervben (beleértve a kutatási stratégiát is), a rektori pályázati kiírásának tartalmában, döntene arról, ki lehet rektorjelölt-jelölt, jogkövetkezményekkel értékelné a rektor működését – mindezt úgy, hogy tagjait a miniszter nevezi ki, saját döntési körében. (Történészeknek csemege, hogy az egyik költségvetési egyetértési jogot már eleve gyakorolja az állam a kancelláron keresztül, most vele – azaz önmagával – szemben is vétójogot ad egy másik ellenőrző szervének – a önkény túlbiztosítása, avagy mindenki gyanús, elvtársak…) Márpedig ezeket az alkotmányos szabadságokat még a mostani, szűkített alaptörvény is biztosítja! Ebben ugyan a gazdasági önállóságot csorbíthatóvá tették, a közvetlen beavatkozást a kutatási és képzési működésbe (ami a stratégiának és rektori megbízásnak is elidegeníthetetlen része, sőt, mivel a rektor felel a képzésért és kutatásért, mondhatni lényege) még ez sem engedi meg! (Részletesen lásd a poszt második részében)

Persze, a jogi csűrcsavar elindulhat, de az nem kérdés, hogy a tudomány és oktatás autonómiájának elvével szemben áll az, ha a tudomány és oktatás legbensőbb ügyeibe közvetlenül beleszólhat egy külső szerveződés. Arra pontosan emlékszünk, hogy milyen határozottan támogatta az akkor ellenzéki FIDESZ az alkotmányosság ezen értelmezését. Ma sincs többre szükség.

De ki fog felszólalni? Az nyilván eléggé visszatetsző, amikor azok tüntetnek és nyilatkozgatnak az egyetemi autonómia mellett, akik a korábbi jogfosztási kísérlet aktív részesei voltak, vagyis a baloldali ellenzék pártjainak képviselői, akkori kormányzati tisztviselők. A hallgatók lelkesültsége sajnos határosnak tűnik. Viszont az egyetemi oktatói elit, különösen az intézményvezetések láthatják, hogy nincs hova hátrálniuk már. Főként annak fényében, hogy mindközönségesen átverték őket: a kancellári rendszert annak az ígéretnek a kíséretében nyelték le, hogy visszakerül a rektorválasztás joga a szenátusokhoz és az egyetemek visszakapják a gazdasági önállóságukat is. Ehelyett még a rektori pályázati benyújtásának szabadságát is is elvették, valamint a promóciós anyagaikat és a könyveiket is egy állami hivatalon keresztül tudják csak kiadni. Egészen pontosan minek az elvesztésétől aggódva kell még újabb kompromisszumokat kötni?

Az autonómia persze nem túl népszerű eszme manapság, legalábbis viszonylag olcsón eladó: zökkenőmentesen engedtük el előbb a gazdasági, majd a rektorválasztási, a képzési, mostanra pedig már az intézményi (és félő, hogy nemsokára a tudományos) önállóságunkat. Nem csoda, hogy az európai autonómia-téképen egyre hátrébb és hátrébb kerülünk. Azt viszont éppen a szakeltörlések méltatlan történetén tanulhattuk meg, hogy az egyetemi autonómia nem csupán egy szép eszme (bár ez is elég volna, hogy küzdjünk érte), hanem a normális oktató-kutató munka egyedül alkalmas kerete.  A magyar egyetemek morális és szakmai hanyatlásának megállítására csakis az autonómia helyreállításával lehet esély.

A konzisztórium-ügy alkotmányossági vonatkozásairól a hivatkozások:

Ebben a kérdésben az Alkortmánybíróság világos döntést hozott 2006-ban. Az akkori köztársasági elnök azzal fordult a testülethez, hogy az év július 24-én elfogadott felsőoktatási törvény-módosítás azon pontja, ami az akkor létrehozott gazdasági tanácsoknak jogot adott megakadályozni bizonyos előterjesztések szenátus elé kerülését, alkotmányellenes. Miért is? “…a gazdasági tanács számára a szenátusi döntéshozatal rektori kezdeményezéséhez biztosított előzetes egyetértési jog alkalmas arra, hogy a felsőoktatási önkormányzati szervek működését, az autonóm döntéshozatalt megakadályozza. A felsőoktatási autonómiába tartozó önkormányzati jogok szabad gyakorlásának megakadályozása a felsőoktatási intézmény önállóságának és függetlenségének korlátozását, megszűnését jelentheti, s a felsőoktatási autonómia sérelmét vonja maga után.”

És milyen jogkört kapna most a tervezett konzisztórium?

“13/C. § A szenátus a 12. § (3) bekezdés c) és d) pontjába (“…fogadja el – középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait – az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát;) “javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;”, e) pont ed)–ee) alpontjában (költségvetés), g) pont gb)–gc) alpontjában meghatározott döntésének érvényességéhez a konzisztórium egyetértése szükséges.”
2006-ban az Alkotmánybíróság a következő passzusokból vezette le ítéletét:
„70/F. §
1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” „70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.”
A jelenlegi Alaptörvény így fogalmaz:
“X. CIKK

Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és mûvészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehetõlegmagasabb szintû tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2)  Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (3)  Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetõen önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.”
Remélhetően lesz alkotmányjogász a felsőoktatásban, aki megtalálja a megfelelő érveket.

2 Responses to “Konzisztórium = alkotmányos jogoktól megfosztott egyetem”

Trackbacks/Pingbacks

  1. Az egyetemi autonómia s ezzel az innovatív gazdaság és szabad társadalom védelmében | Egyetemi Polgár - 2015. April 29. Wednesday

    […] értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Mivel hasonló elemet a jelenlegi alaptörvény is tartalmaz, esélyes az alapjogvédelem a mostani kormányzati befolyásnövelő törekvésekkel szemben […]

  2. HÖOKos szövegértési vagy szerep-zavar? | Egyetemi Polgár - 2015. April 27. Monday

    […] A három éve tartó hök-ellenes kampányok idején ez a blog szinte egyedül védte a hallgatói önkormányzatokat, a jelenlegi törvénymódosítás kapcsán is elsőként szólalt fel a hallgatói képviseleti jogok csorbítása ellen. Az egyetemi autonómia maradékainak feladásában eljátszani kezdett dicstelen szerepet azonban szó nélkül hagyni nem lehet, főként, mert egyre több intézményből jelzik hökösök is, hogy mindez legfeljebb rájuk hivatkozva, de nem egyetértésükkel történik. Az universitas hallgatók és oktatók egységét jelenti. Így oktatói státuszban lévő egyetemi polgárként is közöm van a hallgatói képviselethez, azonban az országos hallgatói önkormányzati szövetség negyedszázaddal ezelőtti alapító elnökeként elképedve olvasom, hogy ennek a szövetségnek a mostani vezetése aktívan közreműködik az egyetemi autonómia maradékainak a felszámolásában. Bizakodjunk mégis, hogy ebben pusztán szövegértési nehézségek vezetik őket, és nem másról van szó. Tehát segítsünk akkor, lássuk csak, milyen, a tudományos és képzési autonómiát egyértelműen sértő (így nagy eséllyel alkotmányellenes) jogkörei lennének a tervezett konzisztóriumnak (ezt bővebben kifejti korábbi posztunk): […]

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: