Nem a mostani alaptörvény-módosítás szűkíti az egyetemi autonómiát!

Az egyetemi autonómia helyzete Európában

Az egyetemi autonómiáért vívott küzdelem a kormányzati-pénzügyi lobbikkal szemben 2006-ban kezdődött és 2011-ben bukott el. (Ezt blogunk részletesen elemezte itt.) Ezért is furcsa, hogy a kommentálók, különösen, ha kellő politikai indulattal olvasnak, miért kapták fel (pro és kontra egyaránt) a fejüket a rektori interjú azon részénél, amelyben Mezey Barna így fogalmaz:

“A tervezett módosítás a kormány azon jogáról szól, miszerint felügyeli a felsőoktatás gazdálkodását, s ehhez meghatározhatja az ellenőrzés módozatait. Ez a jelenleg fennálló állapot.

– De megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormány bármikor kinevezze a kancellárt.

– Most is bármikor megteheti. Ez nem alkotmányossági probléma. A gazdasági ellenőrzésre vonatkozó fordulat véleményem szerint egy esetleges alkotmánybírósági kanyart hivatott kikapcsolni.

– Igen. Ez a baj vele.

– Úgy gondolom, az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire vonatkozó másik előterjesztés ezt a problémát amúgy is fölemészti. A veszélyt nem abban látom, hogy az Alaptörvénybe íródik az az evidencia, hogy a felsőoktatási intézmények a kormány irányítása alatt állnak. A dolog lényege, hogy ehhez milyen formát vesz igénybe a kormány, és éppen erről szólnak a jelenlegi tárgyalások.”

A mostani alkotmányosság-féltő lendületben ugyanis sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a vitatott kérdésben hét évvel ezelőtt történt az első komoly kormányzati roham az egyetemi autonómia ellen: a gazdasági tanácsok felállításával a szabaddemokrata oktatáspolitikusok pontosan azzal a logikával igyekeztek külső befolyást szerezni az egyetemek irányításában, aminek az alaptörvényi szabályozás 2011-ben végülis alkotmányos utat nyitott. A mostani átszövegezés valóban nem tesz mást, mint emlékezteti a végrehajtó hatalmat, hogy könnyebben beleszólhat az egyetemek működtetésébe a gazdálkodás oldaláról, mint másképp. Ettől még a helyzet nem válik elfogadhatóvá, de újnak semmiképpen sem nevezhető.

Ezért is szomorúan aktuális az egyetemi autonómia értelmezése alkotmányossági és tudományfilozófiai megközelítésben.