Európa tudományos szétszakítottsága nem csökkent – a posztszocialista régióban megmaradt a magyar dominancia, köszönhetően az MTA-nak és a CEU-nak

12 ápr

Nemrég értékelte az European Research Council kutatás-finanszírozásának eredményeit Jean-Pierre Bourguignon, az ERC elnöke Rómában, az évfordulós rendezvények keretében. Joggal/okkal volt büszke az eredményekre, de arról nem tudott mit mondani, hogy mitsem változott az a helyzet, amit a Nature elemzett először 2014 őszén: az ERC Grantek elosztásában megmaradt a vasfüggöny negyed századdal a berlini fal leomlása után is.

Tíz év mérlege: valamennyi ERC Grantet figyelembe véve 7024 nyertes pályázat, amiből 125 (!!!) jutott a poszt-szocialista országoknak, ebből viszont  54 Magyarországnak. Hogy szemléletes legyen a nyomasztó arány:

erc_2007_2016

A magyar teljesítmény elismerésre méltó, hiszen mutatja a hazai tudományos kiválóság meglétét – azonban a nyertesek megoszlása már nagyon is elgondolkodtató az egyetemi szférára nézvést. A számok:

CEU 10
ELTE 7
MTA Rényi 6
SZTE 5
MTA KOKI 5
BME 4
MTA SZBK 3
MTA ATOMKI 2
MTA Csillagászati 2
MTA SZTAKI 2
magáncégek 2
Semmelweis 1
PTE 1
Óbudai Egyetem 1
MTA TK 1
MTA TTK 1
MTA Wigner 1

Vagyis, az MTA kutatóintézetei közel a felét, a CEU-val együtt pedig több, mint három-ötödét nyerték el a magyar pályázatoknak:

erc_2007_2016_magyar

Különösen szembeötlő, hogy a második legnagyobb magyar felsőoktatási intézmény, a Debreceni Egyetem egyetlen nyertes ERC-pályázattal sem rendelkezik, illetve az is, hogy az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Műegyetem van jelen több mint egy projekt befogadó intézményeként.

Egy szempont a lehetséges következtetésekhez: az ERC-t nyert kutató bármelyik intézményhez viheti a projektjét (és vele a pénzét, persze). Tehát az intézmény fogadó-készségén, közegének inspiráló erején és menedzsmentjének professzionalitásán igencsak sok múlik.

És egy másik, aktuális vonatkozás: ha valaki elbizonytalanítja a kutatókat a magyar egyetemek nemzetközi fogadókészségét illetően, az távoltart/elüldöz sok-sok millió eurót a hazai kutatás-fejlesztésztől, és sok-sok kiváló kutatót a szellemi kapacitás-növekedéstől.

 

 

 

3 hozzászólás a “Európa tudományos szétszakítottsága nem csökkent – a posztszocialista régióban megmaradt a magyar dominancia, köszönhetően az MTA-nak és a CEU-nak”

  1. csabakirályfi 2017. április 20. csütörtök - 20:23 #

    Itt: https://erc.europa.eu/projects-figures/erc-funded-projects/results?search_api_views_fulltext=&page=1&f%5B0%5D=country%3AHungary
    55 magyar nyertes ERC pályázat van felsorolva, köztük nincs egyetlen CEU sem, viszont valóban 10 van a Közép-európai Egyetemröl. Idézném itt az intézmény rektorát:
    “A kormánynak üzenem, szólítsanak a nevünkön”

    • gyfabri 2017. április 21. péntek - 06:22 #

      Sőt, valójában a Közép-európai Egyetem sem nyert egyet sem, hiszen a felsorolásban a KOZEP-EUROPAI EGYETEM szerepel. Ha már leleplezzük az ármánykodát, legyünk következetesek!

Trackbacks/Pingbacks

  1. A magyar egyetem, mint marketing-probléma | Egyetemi Polgár - 2017. július 4. kedd

    […] a (csak viszonylagos pontosságú) szakterületi rankingek is mutatják, de az itthon működő magyar kutatók  ERC Grant-jeinek számai is jelzik a hazai kutatási-oktatói kiválóság világszínvonalát ezeken a szakirányokon (ahol […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: