Egyetemisták történelmi mértékű politikai megosztottsága – az USA-ban

2 May

Azt már több kutatás is kimutatta, hogy egyre inkább mélyül az USA-ban a közvélemény pártok/ideológiák szerinti tagozódásának a mértéke és mélysége. Radikalizálódott közben az egyetemi világ is, ahol a politikai indulatok az elmúlt években már irracionális mértékűre fokozódtak. Talán erre is válaszul, a korábban egyértelműen baloldali iStock-640960434túlsúlyú amerikai akadémiai elitben elmozdulást figyeltek meg, növekszik  a konzervatív oktatók aránya az egyetemeken.

Egy friss kutatás eredményei alapján nem számíthatunk kiegyenlítődésre a közeljövőben sem. A UCLA Higher Education Research Institute kutatói az elsőéves egyetemisták körében végeztek 2016 őszén egy felmérést, ami a politikai tagoltságukat tárta fel (nyilván az elnökválasztási kampány hatását is magán viselő időszakban).  A leginkább szembeötlő eredmény, hogy minden korábbi mérésnél többen érkeznek az egyetemre már elkötelezett jobboldaliként vagy baloldalinként. Csak 42% jellemzi magát “középúton levőnek” a politikai csoportválasztásban (ez az arány a kilencvenes években még jócskán 50% felett volt). A pártosodás leginkább a liberális (Amerikában ez a baloldalt jelenti) illetve (amerikai értelemben vett) szélsőbalos elköteleződés miatt erősödött, a konzervatív (és “szélsőjobbos”) meggyőződésű diákok aránya nem nőtt jelentősen. Ebben a változásban a nők véleménye döntő szerepet játszik, hiszen a körükben emelkedett sokkal jelentősebben a baloldaliak aránya. Ebben vélhetően a feminista és idenditás-politikai áramlatok polarizáló  hatása is szerepet játszik.

FreshmenChart1

A nemi gap az egyes politikai ügyekben is látványos: a nők 82%-a fontosnak tartja a klímaváltozás ügyét, a férfiak 77%-ával szemben. A szigorúbb fegyvertartást is ők tartják inkább bevezetendőnek (cca 66%) a férfiaknál (59%).

A közéleti elköteleződés is a legmagasabb 1990 óta. A diákok bő egynegyede nagyon fontosnak, lényegesnek tartja, hogy hatása legyen életében a politikai struktúrára. Közel fele az elsőéveseknek pedig legalább olyan lényegesnek érzi a közügyeket, mint a személyes ügyeit. Az általános adatok mögött itt az etnikai tényező tűnik jelentősnek: például 2015-ben a fekete és a latino diákok között nőtt meg jelentősen azok száma, akik az egyetemi demonstrációkat fontos lehetőségnek látták a vélemények kifejezésére és a változtatásra.

Ugyanakkor a nemzeti egység, a közösségi stratégiák hatóereje nem csökkent: a korábbi felmérésekkel megegyező mértékben fogadják el a pluralizmust, a másban hívők  iránti elfogadást és tiszteletet, dal, a másként gondolkodókkal történő együttműködés szükségességét. (Megjegyzendő, hogy a nők esetében mindebben szignifikánsabban magasabb értékeket találunk, így a fentebbiekből következően a baloldaliakra mindez jellemzőbb.)

Hogy mindez hogyan fest a hazai egyetemista közösségben?  A Magyar Ifjúság 2016 adatfelvétele szerint (aminek az általános adatai ismertek és azok nem specifikáltak az egyetemistákra) a közéleti érdeklődés 2012-höz képest valamelyest emelkedett, de nem érte el a kétezres évek szintjét. A politikai polarizáció nálunk is nőtt, azonban Magyarországon a jobboldali orientációjú fiatalok lettek többen– de még nem tudjuk, hogy ez az egyetemisták között miképpen alakult.

politika_ifjusag

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: