A Budapest-centrikusság tovább növekedett az egyetemi világban (is)

21 May

Kb. Trianon óta hangzó mantrája a magyar társadalmi életnek, hogy túlságosan főváros-centrikus az ország, vízfej stb. Az EU-támogatások feltételrendszere éppen azt célozta, hogy ez enyhüljön – nos, a felsőoktatásban a képzési oldalon teljesen sikertelen volt a források ilyen célú felhasználása. Az egyes régiók felsőoktatási intézményeinek részesülése a nappalis hallgatókból korábban is brutálisan egyenlőtlen volt: Közép-Magyarország (magyarán Budapest és Pest megye) intézményeiben koncentrálódtak a legtöbben, ami az elmúlt évtizedben tovább fokozódott:

egyetemi_hallgletszam_regiok

Forrás: KSH alapján saját számítás

Az intézményi megoszlás változása méginkább szemléletes megyénként elemzeve a változást:

hallg_teszem_valtozas_megyenkent

A hallgatói létszámok csökkenésében (aminek általános tendenciáiról itt írtunk) ugyanis a területi egyenlőtlenség látványosan megmutatkozik. Megyei és regionális bontásban elemezve az látszik, hogy a Budapesten és környékén lakó fiatalok között sokkal kisebb a  felsőoktatásban tanulók számának mérséklődése, mint az ország többi részén, sőt, Pest megyében jelentősen növekedett is a számuk.

hallgatoi_letszam_2005_2016

Forrás: KSH alapján saját számítás

Mindez súlyos társadalmi-demográfiai folyamatokra mutat. A szegénységtől sújtotta vidékeken egyre inkább szűkül a felsőoktatást elérők köre, Észak-Magyarországon például már háromnegyed-annyian sincsenek, mint tíz éve (72,64%), miközben a korosztály létszáma “csak” hatodával csökkent (85%-ra). Ha ehhez a hasonló csökkenési belső arányokat mutató Dél-Dunántúlt is hozzávesszük (71,3%–83%) és ezt rávetítjük az etnikai térképekre, akkor a hazai cigányság felsőoktatásból való kirekesztődésének következményeivel is szembesülünk.

A középtávú változásnak sem látszanak az alapjai:  az akadémiai világban ugyanis nagyon hasonló helyzetet tapasztalunk. A kutatói létszámon belül még tovább emelkedett Budapest elképesztő dominanciája, pedig a forrás-megoszlásban kismértékű csökkenés tapasztalható, hiszen a korábbi 63,3% helyett 2015-ben már “csupán” 59% jutott a fővárosnak.

k_f_ketszam_megyenkent

Forrás: KSH alapján saját számítás

(Mindehhez hozzátehetjük azt az általános gazdaságfejlesztési adatot, amit nemrég tárt fel a Hétfa Kutatóintézet az uniós források valódi hasznosulásáról: eszerint a Borsodba irányatott források döntő többsége valójában Budapesten landolt.)

Mindebből két következtetés adódhat: vagy le kell mondani a főváros-vidék egyensúly célkitűzésről és a felzárkóztatásól, kimondva, hogy az ország innovációs és felsőfokú képzési teljesítményének a letéteményese Budapest; vagy radikálisan más utat kell keresni. Ez utóbbira semmilyen szándék vagy képesség nem látszik amúgy. Tehát?

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: