Nem.
Forrás: KSH alapján saját számítás
Az Egyetemi Polgár kitartó kritikusa minden olyan felsőoktatási szemléletnek, amely szűkíti illetve kényszerpályákra tereli a továbbtanulási lehetőségeket, különösképpen pedig azoknak, akik a diplomák túl magas számát panaszolják, immár két évtizede (elsősorban a média és a gazdasági szereplők köréből, amihez a kezdeti ellenállás után felzárkózott a politikai is). Azonban mindezt a tények alapján igyekszünk tenni.
Márpedig a sok kormánykritikus komment ellenére a nemrég megjelent felületes tudósításban (https://444.hu/2017/05/13/tobb-evtizedes-melyponton-a-magyar-felsooktatasban-hallgatok-szama) felvillantott jelenség önmagában nem a kormánypolitika következménye. Ennél sokkal erősebb oka van a folyamatnak, mégpedig a demográfia:
Amint azt a fentebbi grafikon is mutatja, a felsőoktatási korosztály (18-24 évesek) létszáma szinte pontosan olyan mértékben csökkent, mint a hallgatói létszám.
Az persze nagyon is kormányzati kérdés, hogy miért nem nőtt eléggé a felsőoktatásban résztvevők aránya a korosztályon belül (egyébként kisebb mértékben, de nőtt). Erről lehetne és kellene is beszélni. Különösen annak az összefüggésnek a fényében, hogy korábbi kutatásaink és a mostani adatok regionális elemzése azt mutatja, a felsőoktatás kimerítette rekrutációs tartalékait a középosztályban, viszont egyre reménytelenebbül kerül távol a továbbtanulás a szegénységtől sújtott társadalmi csoportok és régiók gyermekeitől. Ez viszont nagyon is felelőssége a mindenkori kormányzati politikának. A jelenlegi válasz, a “community college”-ok mintájára létrehozandó kisvárosi közösségi főiskolák rendszere, de ezek működése, színvonala, mobilizáló hatása még nem vizsgálható. Mindennek a regionális vonatkozásai már megjelennek a fentebbi ábrában, részletesebben itt vizsgáljuk.
Az viszont ugyancsak a demográfia alapján előrevetíthető, hogy néhány évig még tart a csökkenés, majd kiegyensúlyozódik és enyhén növekszik is a továbbtanulói bázis. A nagy kérdés azonban, ami mindezt befolyásolhatja, hogy folytatódik/erősödik-e az eleve külföldön egyetemet kezdők számának növekedése – ők minden értelemben hiányozni fognak.
Vagyis, csak az a felsőoktatás-politikai kritika lehet hiteles a hallgatói létszám csökkenéséről, amely képes a középosztály érdekein túllépő, a szegény (köztük különösen a cigány) társadalmi csoportok számára elérhetővé tett felsőoktatás konkrét lépéseket tartalmazó koncepcióját szembeállítani.
Egyetemi Polgár 
Ha azonban megnézzük ezt a kiváló ábrát, nagyon súlyos társadalmi egyenlőtlenségek olvashatóak ki belőle. Sajnálatos módon éppen azokban a megyékben van a legnagyobb csökkenés, amely társadalmilag-gazdaságilag fejletlenebb. Tehát a mobilitási csatornák tovább szűkültek. Nagy általánosságban tehát igazad van, az ördög azonban ismét a részletekben van.
Igen, ez a magyar társadalom mind zártabbá válásának az egyik tünete s egyben motívuma is. Súlyos a felelőssége ebben a magyar középosztálynak, amelyiknek a rövidtávú érdekeit szolgálja ki az ezt erősítő politika.
Átemelte Egyetemi Polgár.