Tovább romlottak a magyar és regionális ranking-helyezések a QS listán

2 aug

A globális rangsorok médiaversenyében a QS a legfürgébb: már 2017 júniusában közreadta a 2018-as világlistáját. Az éllovasok pozícióinak bemutatása nem volna különösebben érdekes, az MIT-Stanford–Harvard–CalTech–Cambridge–Oxford univerzum egy messzi-messzi galaxis csupán a világ felsőoktatásának jelentős része számára. Magyar szempontból a versenytársnak tekinthető egyetemek pozíciói a releváns összehasonlítási irányok, amelyek segítenek értelmezni a mi (többnyire negatív) változásainkat.

Az ugyanis szembetűnő, hogy a QS által egyáltalán figyelembe vett magyar egyetemek vagy stagnáltak (Szeged, Debrecen), vagy a megnőtt mezőnyben (idén már 1000 intézményt rangsorolt a QS) a differenciáltabb utolsó harmadban jobban látszik a gyengébb pozíció (Pécs, Corvinus), vagy konkrétan rosszabb helyezést értek el (ELTE). A Semmeweis és a CEU továbbra sem került a vizsgált intézmények közé, előbbi vélhetően az intézményi mérete és fókuszált profilja, utóbbi a valós alapképzés hiánya miatt.

  2017 2018
Univeristy of Szeged 501-550 501-550
Eötvös Loránd University 601-650 651-700
University of Debrecen 651-700 651-700
University of Pécs 701+ 751-800
Budapest University of Technology and Economics 701+ 751-800
Corvinus University of Budapest 701+ 801-1000
Semmelweis University X X
CEU/KEE X X

 

Ezek a változások lényegében megfelelnek az elmúlt évek tendenciáinak. Az elmúlt hat évben a Szegedi Tudományegyetem egy 2014-es negatív kilengéstől eltekintve az 501-550-es ötvenes csoportban volt, Debrecen egy kategóriával került rosszabb helyre, az ELTE viszont a hat év alatt kettővel.

Mindezt a térség egyetemeit tartalmazó referencia-csoportban vizsgálva azt látjuk, hogy hasonlóan alakulnak a pozíciók a legtöbb intézmény esetében. Döntő többségük helyezése romlott 2012-höz, de a tavalyi évhez képest is. Kivételt csak a Bécsi Egyetem és a Bécsi Műszaki Egyetem jelent, miközben még a Helsinki Egyetem is jelentősen rosszabb helyezésre csúszott le (nekünk legyen persze mondva: a 78- helyről került a 102-re.)

2012 2013 2014 2015 2016-2017 2018
University of Vienna 160 158 156 153 155 154
Technical University of Graz 373 394 411-420 X X 501-550
Vienna University of Technology 274 264 246 197 183 182
Sofia University 601+ X X X 651-700 701-750
University of Zagreb 551-600 601-650 601-650 701+ 651-700 601-650
Charles University 286 233 244 279 302 314
Palacky University X X X X 651-700 701-750
University of Helsinki 78 69 67 96 91 102
Eötvös Loránd University 551-600 551-600 601-650 601-650 601-650 651-700
Univeristy of Szeged 501-550 501-550 551-650 501-550 501-550 501-550
Budapest University of Technology and Economics X X X X 701+ 751-800
Semmelweis University X X X X X X
University of Debrecen 601+ 601-650 601-650 601-650 651-700 651-700
Corvinus University of Budapest 551-600 651-700 701+ 701+ 701+ 801-1000
CEU/KEE       X X X
University of Pécs X X X X 701+ 751-800
University of Trieste 501-550 501-550 601-650 651-700 701+ 701-750
Jagiellonian University 401-450 376 371 411-420 431-440 461-470
University of Warsaw 398 338 335 344 366 411-420
Babes-Bolyai University 601+ 701+ 701+ 701+ 701+ 801-1000
University of Bucharest 601+ 701+ 651-700 651-700 701+ 701-750
University of Beograd 701+ 701+ 701+ 701+ 701+ 801-1000
Comenius University X X X 651-700 651-701 701-750
University of Ljubljana 551-600 551-600 501-550 551-600 601-650 651-700

Ez a folyamat is jelzi a globális felsőoktatási és kutatás-fejlesztési piac további koncentrálódását a angolszász és kínai akadémiai világra. Speciálisan magyar tényezőként a felsőoktatási kutatás-fejlesztési ráfordítások jelentős csökkenése említhető, ami 2010-óta folyó áron is közel 10%-os (61,8 Mrd Ft-ról 56,7 Mrd. Ft-ra). A folyamat ráadásul rosszabbodik, hiszen 2015. adataihoz viszonyítva a 2016-ban több, mint 16%-kal csökkent a felsőoktatási kutatási ráfordítások mértéke. Kevesebben is kutatnak: a tényleges kutatói létszám 3%-kal lett kisebb. Mindez szorosan összefügg az uniós K+F programok kifizetési ütemezésével, ami tavaly a projektek kifutása csökkentett – de ez is mutatja a hazai kutatás-fejlesztés kitettségét az uniós forrásoknak.

Tehát, mivel a rankingek helyezéseit a kutatási ráfordítások mind a publikációkban, mind a nemzetközi együttműködésekben közvetlenül meghatározzák, sok jóra nem számíthatunk a közeli jövőben sem, ha böngésszük a listákat.

Egy hozzászólás to “Tovább romlottak a magyar és regionális ranking-helyezések a QS listán”

Trackbacks/Pingbacks

  1. A Semmelweis és a Corvinus előbbre került, de hová lett a CEU és a Belgrádi Egyetem? | Egyetemi Polgár - 2017. szeptember 5. kedd

    […] egyetemekről razolt képe a THE ma megjelent World University Ranking-jének (hasonlóan a QS és az ARWU idei listáihoz). Az osztrák egyetemek kerültek egy kategóriával lentebb (Graz […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: