Mire jók a globális rangsorok?

20 Jan

Rövidesen indul a ranking.hu, kutatócsoportunk rangsor-szakértői oldala. Az eredetileg monografikus szakmunkának szánt (csak elkészül végre…)  szövegek behozatala a napi blogszférába elkerülhetetlen:  a rangsor-fertőzés felbukkanni látszik a magyra korméánypolitikában is, ezért nagy sürgősséggel be kell mutatnunk a félreértéseket, különösen pedig a “Uses and Missuses” vonatkozásokat!

Egy példa:

A globális felsőoktatási rangsorok torzításainak makacssága különösen szembetűnő, ha arra a szellemes összevetésre gondolunk, amit az olasz Vision Think Tank készített a más típusú világrangsorokkal. Ebből kiderül, hogy a cégek, a márkák, az autógyártók, az ország-versenyképességek vagy a FIFA listáiban szereplő éllovasok egyaránt lényegesen dinamikusabban változnak és szélesebb körből érkeznek, mint a felsőoktatási rangsorokba.

2 Responses to “Mire jók a globális rangsorok?”

Trackbacks/Pingbacks

  1. A meritokrácia védelmében « Egyetemi Polgár - 2012. April 3. Tuesday

    […] értékelésüket csakis kontextusukban (a tudományművelés kontextusában) fogadják el. Az egyetemi rangsorok semmi érdemit nem mondanak arról, miként teljesíti egy egyetem a társadalmi küldetését. A […]

  2. Helyünk a globális egyetemi rangsorokban I.: Sanghaiból és Leidenből nézvést « Egyetemi Polgár - 2012. February 13. Monday

    […] Kevés alkalmatlanabb mérce létezik az egyetemi teljesítmény értékelésére, mint a globális felsőoktatási rangsorok köre. (Erről részletesen az ELTE Pszichológiai Intézete Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportja közreműködésével rövidesen induló rangsor.hu oldalunkon jelennek meg részletes elemzések, addig is általános felvetések olvashatók itt és itt.) De ha már akkora a sajtó- és politikusi érdeklődés eziránt, amekkora, egy kis áttekintés nem árthat: Az ARWU 500-as rangsorában  az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerepel Magyarországról. (A BME 2004-ben került be az 500-as listára, azonban esetében a műszaki területek publikációs sajátosságai miatt eleve korlátozott a jó szereplés lehetősége.) Az itt alkalmazott indikátorok jellege egyértelműen kedvez a nagy múlttal rendelkező kutatóegyetemeknek, hiszen az indikátorok között fontos szerepet kapnak az intézmény kutatói által elnyert díjak. Itt akár egy Nobel-díjas kutató is sokat változtathat az intézmény pozícióján. […]

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: