Szociálkonstruktivista Canossa, avagy “Latour nyakán szcientista kötél”?

16 okt

Az “Academic Left” felelőssége a trumpizmus, a fake news post-truth világa felemelkedésében – blogunk kedvenc és a baloldali mainstream számára kényelmetlen felvetése komoly megerősítést nyert Bruno Latour minapi nyilatkozata révén.ca_1013NID_Latour_online

Nem telik el nap, hogy a médiát és politikai világot figyelő/elemző fórumokon ne hangozzék el a Fake News, post-truth vagy a post-factual kifejezés.  Ezeket általában az olyan médiatermékek, mint a Breitbar vagy olyan politikusok, mint Donald Trump kapcsán szokták emlegetni, de a fő üzenete az ilyen elemzéseknek, hogy a társadalom egészében következett be mélyreható elfordulás a racionális, tényeken és evidenciákon alapuló kommunikációtól.

Az okok és következmények sokaságát tárgyalják történészek, szociológusok, politika-tudósok, média-kutatók – ezeken túl a minapi Mire tanít a filozófia ma? konferencián a legújabb amerikai reflexiókra is hivatkozva egy tudomány-filozófiai vonatkozást emeltem ki:

“A tudományfilozófia relativista áramlataira gondolok, amelyek a tudományos módszer és önkép helyénvaló felülvizsgálatának során hivatkozásul szolgáltak a tudományos világkép, illetve az azon alapuló, tény-alapú (factual based) társadalmi kommunikáció számára. Ennek a megrendülése mindennapjaink élménye, ahogyan az elmúlt években az a – talán kényelmetlen – belátás is hangot kapott, hogy a nyugati világ szabadság-elvű és a józan észhasználatot evidenciának tekintő berendezkedését fenyegető igazságon túli, post-truth kommunikációs-politikai-közösségi állapot részint ezekhez az áramlatokhoz köthető.

Már a nyolcvanas években Alan Bloom a klasszikus bölcsészeti hagyomány feladását azonosította az „amerikai gondolkodás bezáródásának” egyik fő okaként – együtt a generális mércék, beleértve nem csak a morális, hanem az igazság-mércék feladásával. Alig három évtized kellett hozzá, és Lee McIntyre a 2015-ben megjelent Respecting Truth című könyvében már az emberi gondolkodás determináltságát firtatja az igazság tiszteletére – megállapítva, hogy ha nem is tudunk ilyen „huzalozottságot” rekonstruálni, evolúciós szempontból nagyon is egyértelmű a tényeken megmért igazságra orientálódó gondolkodás dominanciája. Ehhez képest a természettudományos gondolkodást is kontextualizálni, relativizálni igyekvő filozófia áramlatok elfordulása az objektív igazság létének és megismerhetőségének elfogadásától legfeljebb gondolati játékként áll meg, veszélyei pedig közvetlenek. Amikor tehát a szociálkonstruktivizmus túlmegy a világértelmezések ideológia-kritikáján és még a természettudomány kapcsán is kijelenti, hogy a férfi-hatalom eszköze (Sandra Harding, az ismert feminista szerint tudományosnak lenni a nőktől elvárt attidűdökkel szemben az érzéketlenség és pártatlanság normáinak hangoztatását jelenti, sőt, Newton Principia Mathematica-ja a nemi erőszak kézikönyve), akkor a tudomány tartóoszlopait gyengíti az összevissza beszéddel szemben.

Még célzottabban egyértelműsíti a társadalmi kommunikációban uralkodóvá vált, igazságon túli érvelések gondolati forrását Kurt Anderson néhány héttel, ezelőtt megjelent könyve, a Fantasyland: How America Went Haywire (esszé formában itt olvasható) . Ő a mai posztmodern relativizmus és szociálkonstruktivizmus térnyerését az ún. hatvannyolcas (leginkább baloldali) szellemi irányzatok és mozgalmak egyenes ági folytatásának tartja. Ha elfogadjuk ezt az interpretációt (jómagam hajlok rá), akkor a Hegel megénekelte „ész cselére” hajazva az „ész bosszújáról” is beszélhetünk: miközben a „haladó értelmiség” köreiben a nyitott, liberális gondolkodás győzelmeként volt szokás ünnepelni a relativista, a tudományos gondolkodás béklyóit és elnyomását levető felfogásokat, mostanra ezek logikájának (avagy logikátlanságának) érvényesülése a liberális demokrácia normáit minimum fellazította, a (szélső)jobboldali populizmust pedig a tény-rezisztencia és tudomány-ellenség magabiztos politikai és kommunikációs pozícióba hozta.”

Nos, a szociálkonstruktivista (tudomány)elmélet meghatározó alakítója és képviselője, Bruno Latour nyugdíjba vonulása alkalmából adott Science interjúja a következő belátást fogalmazza meg: “We will have to regain some of the authority of science. That is the complete opposite from where we started doing science studies. Now, scientists have to win back respect.”

Latour maga pedig elszegődik egy, a Föld külső burkát megfigyelő kutatócsoporthoz, újraírni a Laboratory Life-ot…

hqdefault

 

 

Egy hozzászólás to “Szociálkonstruktivista Canossa, avagy “Latour nyakán szcientista kötél”?”

  1. Tóth János (@Janos_Toth) 2017. október 28. szombat - 11:00 #

    Van különbség a mögött, hogy ha teljesen új, akkor abban a formában sohasem létezett eszmék vagy értékek hatását vizsgáljuk a természettudomány alakulására (lásd SHarding esete Newtonnal) és ha akkoriban létező eszmék vagy értékek hatását vizsgáljuk (mondjuk Leibnitz De Arte Combinatoriájára). Vagy teszem azt van egy pályázati pontrendszer, ahol a 100ból mondjuk 10 pont a pályázat eredményeinek hatása a társadalmon belüli gender egyenlőség előmozdítására. (Meg idézhetnék konkrétan ilyeneket a Horizon 2020ból, hogy “In many topics across the work programme, it is explicitly requested that applicants take into account women as well as men’s needs and behaviours.”) Szóval ez lehet, hogy inkább ilyen korszellem-hatás, és most esetleg volt egy peak amiből lassan ereszkedünk visszafelé, legalábbis jó volna.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: