Archívum | Uncategorized RSS feed for this section

Marad a matek – természetesen

28 Már

A magyar médiában is sokakat lesre futtatott a The Independent első látásra is gyanús cikke a vélelmezett finn oktatási paradigmaváltásról, a tantárgyak etörléséről. Az Egyetemi Polgár határozottan fogalmazta meg ellenvéleményét a nagy örömködéssel szemben, de most visszaigazolódott reményünk, hogy nem ment el finn nyelvrokonaink esze.

Irmali Halinen, a nemzeti képzési bizottásg vezetNFCője, talán épp a nagynevű lap mellényúlása miatt, a minap összefoglalta a 2016-tól induló NFC (kb. nemzeti kerettanterv) lényegét: Ugyanis egyáltalán nem törlik el a tantárgyakat, pusztán az eddig is meglévő lehetőségeket a témaközpontú oktatás alkalmazására és az átfogó témakörök alkalmazására rendszerszinten is beiktatja. Legalább egy multidiszciplináris témakört projektszerűen kell majd tanulniuk az alapszintű oktatásban. Az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan az iskolák nagy részében nem fog változni az oktatás – bár igen nagy szabadságuk lesz dönteni. A tantárgyak azonban továbbra is meghatározóak lesznek:

“School subjects still have an important role to play in teaching and learning. The subjects that are common to all students in basic education have been stipulated in the Basic Education Act, and the allocation of lesson hours among school subjects has been prescribed in the Government Decree in 2012.”

Pasi Sahlberg, a világsikerű Finnish Lessons: What can the world learn from educational change in Finland? szerzője szerint a finn tanárok igen megosztottak abban, hogy ez a reform mennyiben veszély vagy lehetőség a finn oktatási rendszer számára.

A torzító cikk hazai fogadtatása azonban éppen arra mutat rá, hogy a normális okatás-politikai és oktatás-szakmai viták kiiktatása milyen dacreakciókat alakított ki a magyar oktatási nyilvánosságban: elég túlközpontosított és drillezett magyar iskolai világhoz képest valami másról félfüllel hallani, és máris hír lesz belőle, amit még oktatási szakemberek is kétségek nélkül magyarázgatnak.

Egyetem – Könyvtár – Tudás

26 Már

A könyvtárak az információszerzés és –megosztás kollaboratív környezetét biztosítva, az egyetemi tudást a digitális térben is interdiszciplináris és tudománykommunikációs tartalmakkal reprezentálva, az egyetem arcát a felhasználó közösség felé kinyitva működhetnek fenntartható és értékén becsült intézményi tudásközpontként.

konyvtar

Kicsikém, maga is Guvátis?

25 Már

És boldogan felébredtünk a nyolcvanas (vagy inkább hetvenes?) évek világában. Idézet a Műegyetem honlapjáról:

“TÖBB NŐRE LENNE SZÜKSÉG A MŰEGYETEMEN IS 2015. március 10. 
Új hagyományok megteremtését szorgalmazta és a nők aktív közreműködésére is számít a BME kancellárja.
„A mai nap a nőkről szól” – jelentette ki a hagyományteremtő szándékkal rendezett vidám hangulatú összejövetelen Barta-Eke Gyula. A BME kancellárja szerint „minden férfinak évente legalább ezen a napon illik megköszönnie, amit a nők tesznek értük”. Barta-Eke Gyula arra kérte a Műegyetemen dolgozó és oktató hölgyeket, hogy munkájukkal továbbra is segítsék a jó döntések meghozatalát.
A K épület második emeleti nagy előadótermében rendezett ünnepség végén egy-egy szál orchideával ajándékozták meg a hölgyeket. „Minden évben meglepetéssel fogok készülni Önöknek” – ígérte Barta-Eke Gyula kancellár, aki a nemzetközi nőnap alkalmából fél nap munkaidő-kedvezményt is adott az egyetem összes női dolgozójának.”

(A fotókat a kollégák iránti szolidaritásból nem közöljük.)

 Vigaszul hallgassuk újra Kern András klasszikusát:

Pártpolitika az egyetemeken – Start interjú

24 Már

Értelmes kérdésekre lehett válaszolni:

71000

Tantárgyak nélkül?

22 Már

Hannah Arendt írja, talán a The Crisis of Education-ban (1954): az amerikai közoktatást az tette tönkre, hogy stabil és megmerevedett oktatási rendszer híján az európai pedagógiai kísérletek akadálytalanul zúghattak végig az országon. Most, amikor a The Independent tudósítása alapján megindult a honi ünneplése a finn közoktatás tantárgymentesítésének, mégis érdemes volna kiszakadni a magyar túlszabályozottság és egyközpontúság nyomasztó élményét kompenzáló örömködésből, megnézve, mit is jelenthet ez?books

Világos tapasztalat, hogy a tudományban az interdiszciiplinaritás csak akkor nem vezet semmitmondó felszínességhez, ha komoly diszciplináris tudások egymásra vonatkoztatását jelenti (merthogy a tudományos tudás szerveződése nem véletlenül ilyen, a rene-descarteshatékonyságot és szabadságot megalapozó nyugati világban, a mi világunkban.) A tudás-átadásban természetesen pedagógiai programok sora vetélkedhet a leginkább alkalmas megoldásokkal, de ha ezek teljesen feloldják az egyértelmű kereteket (igaz-hamis megkülönböztetése; a tudáselemek diskurzusának organikus kapcsolódásai a kronológia/hierarchia révén; identitás; érték-kötöttség; hermeneutikai belátás;, világértelmezés-igény), akkor az végveszélyt hozhat a műveltségi kánon szétporlasztásával a hatékonyságra, a társadalmi integritásra és a szabadságra.

A nagyszabású finn oktatási (társadalmi?) projekt ezen fejleménye nyilván alakul még, a finnek beágyazódottsága az európai világba talán tompítja az extremitásokat, a 68-as szellem(telenség) innen nehezen tudná kisöpörni a Dead White European Men örökségét. Addig is, lapozgassuk reménykedve Allan Bloom The Closing of American Mind-jét!

Az ifjúgárdista pártnyomulásra

21 Már

Slide1

(“Semmit rólunk, semmit nélkülünk – a rendszerváltoztató hallgatói mozgalomtól a HÖKös fixációkig” Felsőoktatás Műhely 2014. II.):

“Az sem túlságosan meggyőző érv, hogy a pártpolitika behozatala az egyetemekre növelné a hallgatók közösségi aktivitását. Minden felmérés azt mutatja, hogy a pártideológiáknál elutasítottabb motívum kevés található a magyar társadalomban, különösen a fiatalok körében. Mitől volna akkor ezeknek lendítő ereje?

Nem arról van szó inkább, hogy a társadalmi életvilág egyéb területein a szerveződésben és közösségi legitimálódásban kudarcot vallott csoportok kényelmesebbnek tűnő terepet akarnak maguknak elfoglalni a fiatalok körében? → olvasásának folytatása

Trichuris trichiura

20 Már

“Hazánkban a féregfertőzések közt a második leggyakoribb a TRICHURISASIS, melyet a Trichuris trichuria , más néven ostorgiliszta okoz. Felismerése nem könnyű, mert alacsony számú élősködő és a gazdaszervezet relatíve jó általános állapota esetén alig, vagy egyáltalán nem okoz tüneteket. A talaj útján terjed, így a városi lakosság sokkal kevéssé érintett.” (In: http://www.naturalhelp.hu/parazita)

“Böröcz szeretné, ha a pártok ifjúsági szervezetei megjelennének az egyetemeken, a többi párt ifjúsági szervezete is mellettük állt, azonban a rektori konferencián nem kaptak zöld útat, mert “bizonyos érdekeket sérthettek”. Böröcz szerint nem azért akarnak az egyetemekre menni, hogy aztán kollégiumi helyeket osszanak. Hanem részben azért, hogy visszaszorítsák a HÖK-ben erős Jobbikot. Másrészt, hogy közéleti vitákat szervezzenek, mert szerinte erre most csak akkor van lehetősége, ha az egyetem vezetősége úgy dönt.” (In: http://index.hu/belfold/2015/03/20/borocz_provokacio_trafik/)

Hova és honnan akarnak felkapaszkodni párttagkönyvvel a zsebükben?

Ehhez egy ki adalék:

Slide1

Tudás és ismeret – felháborodás

19 Már

“Aznap délelőtt különösen rossz kedvében volt Medve, s amúgy is régen unta és utálta már ezt az egész erőszakosságot és igazságtalanságot. Kivette az utolsó előtti, maradék, vékony kis szeletet. Schulze első sor hátraarcot és oszoljt vezényelt. Medve mohón, éhesen emelte szájához a zsírtalan zsíros kenyerét, aztán érthetetlen indulat fogta el, és ahelyett, hogy beleharapott volna, suta, vad mozdulattal földhöz vágta.

– Lekenik? Hogyhogy? A zsírt?”

***

A magyar tudomány és felsőoktatás egyik tradícionális, de ma is élő értéke a tudományos ismeretterjesztés. Akkor is az marad, ha most épp néhány nímand a maga szintjére próbálja lerántani ezt a fogalmat: “…ezt „tudásbővítő, ismeretterjesztő” szolgáltatásnak nevezte.”

Hát akkor csak álljanak sámlira és próbáljanak felfelé tekinteni, hátha meglátják a tudásbővítő, ismeretterjesztő egyéniségek cipősarkait:

tudasbovitok

Hogyan szoktatjuk le a lányokat a reáltudományokról?

16 Már

Például rögtön azzal, hogy elvesszük az önbizalmukat, miközben a  teljesítmén20150307_IRP002_1yük egyáltalán nem gyengébb, sőt, jobb, mint a fiúké: ezt állapítja meg az OECD napokban megjelent átfogó elemzése a témában (The ABC of Gender Equality in Education). A kulcsszavak nem véletlenül az Aptitude, Behavior, Confidence. → olvasásának folytatása

Egyetemi bevételek másutt

22 feb

Ameddig csak az európai adatokat nézzük, Cambridge forrásteremtő képessége lenyűgöző: 7,4 milliárd dollár! De ha ezt összevetjük a Massachusetts állami (USA) Cambridge két egyetemének ilyen irányú teljesítményével (Harvard 36 milliárd és az MIT 12 milliárd), már helyükre kerülnek a valós kapacitások – írja a The Economist legutóbbi számában.  Egy közelmúltbeli kutatás, amely 851 intézményt vizsgált, kimutatta, hogy Észak-Amerikában ezek az intézmények több, mint 500 milliárd dollár bevétellel rendelkeznek! A koncentráció persze itt is elképesztő: a leggazdagabb tíz százalék a teljes bevétel 70%-át termeli ki! Sőt, a nyolc Ivy League egyetem 110 milliárdot, a teljes összeg több, mint ötödét.

A befektetési stratégiák is nagyon mások: a leggazdagabbak kockázati tőke befektetők is és a hedge fundokat is kedvelik, míg a szegényebbek inkább szolid részvényekben utaznak.

20150207_USC021

De hát nyilván különböznek a fenntartói elvárások is. És ezen a ponton nem csak az összegek nagyságrendje, hanem a fenntartói kultúra dimenzionális különbsége miatt is gyorsan hessegessük el az összehasonlításokat…

← Older Entries
Newer Entries →