Egyetemi Polgár

Az amerikai felsőoktatásban egyre erőteljesebben tematizált probléma a nemi erőszak. Korábban bemutattam a hallgatókat ért szexuális támadások megelőzésére tett lépéseket, de az elmúlt időszakban már kifejezetten az egyetemi körben zajló bántalmazások kerültek a figyelem középpontjába. Az American Association of Universities ezért átfogó felmérést kezdeményez a témában, ami kétpárti USA-szenátori támogatást is kapott.

Az USA pedagógusaival szembeni elvárások egyre inkább a vallási és politikai-ideológiai megoszlások mentén alakulnak a népességben – ez derült ki a PEW szeptemberben nyilvánosságra hozott kutatásából. A konzervatívok számára fontos a vallásos hit és engedelmesség, míg a liberálisok a toleranciát igénylik a tanároktól. → olvasásának folytatása

Nagyon, nagyon tanulságos információk a kelet-európai tudományos kutatásról:

Az elemzés:

http://www.nature.com/news/after-the-berlin-wall-central-europe-up-close-1.16272#/europe

Bár eddig is mintha túlkínálat lett volna a nemzetközi felsőoktatási rangsorokból, az Egyesült Államok  legolvasottabb (és a média-rangsorok terén a nagy fordulatot hozó) U.S.News & World Report Education részlege is bejelentkezett erre a piacra.

Az indikátorok területén sok újdonságot nem hozó (Thomson Reuters adatokkal dolgozó) ranking újabb elemzegetésekre ad lehetőséget, persze sok teteje nem lesz már ennek. Az se nagy meglepetés, hogy egyetlen magyar intézményt találunk az első ötszázban: az ELTE-t.

A hallgatói önkormányzatok negyedszázaddal ezelőtti indulásában közreműködött, a felsőoktatás iránt ma is elkötelezett személyiségekkel (Palkovics László, Szócska Miklós, Pikó András, Székely Mózes, Vetési Iván) beszélgetek a közeljövőben a hallgatói önkormányzatiságról.

Tudósítás lesz, addig előzetesen a Felsőoktatási Műhelyben decemberben megjelenő tanulmányom a témában:

Semmit rólunk, semmit nélkülünk – a rendszerváltoztató hallgatói mozgalomtól a HÖKös fixációkig

Szakmai előzmény, 2010. márciusából:

“Egy elfelejtett történet: a hallgatói mozgalom a rendszerváltozásban Az első országos társadalmi megmozdulást 1956 után az egyetemi-főiskolai hallgatói önkormányzatok szervezték a rendszerváltozáskor, 1988 őszén. Ők befolyásolták leginkább egy szakterület, a felsőoktatás szakpolitikai változásait, olyannyira, hogy az átmenet politikai egyezkedései nem is érintették ezt érdemben. Eközben nemhogy legendássá nem vált a hallgatói önkormányzati mozgalom, de lényegében kiesett a rendszerváltozás narratívájából is. Vajon mit mond el ez a történet magáról a magyar értelmiségi emlékezetről, értékrendről, a magyar demokrácia politikai logikájáról? A beszélgetés résztvevői: Fábri István szociológus, Educatio Kft; Jancsák Csaba szociológus, Szegedi Tudományegyetem; Pikó András újságíró, Klub Rádió”

http://tudaspresszo.hu/articleGroups/tudositasok/hallgatoi-mozgalom-filmek%2C-emlekek%2C-elemzesek

Az elmúlt napok egyetemi témájú sajtója a sok-sok hipokrácia közepette ellenére is felhívta a figyelmet a jó magyar rutinnal homályban tartott problémára, a hallgatókat érő szexuális bántalmazásokra. Pusztán csak a statisztikai törvényszerűségek alapján is kijelenthető, hogy fájdalmasan nagy lehet a látencia, az elhallgatás.

Remélhetően nem a bizonytalan hátterű sztorizásokba merül ez ki, hanem valódi szembenézésre lesz képes a felsőokatás. Ehhez jó példákat szolgálhat néhány USA-beli tapasztalat, amit az ELTE Karrierközpont munkatársai segítségével ismerhettünk meg:

Sokféle jogi és morális kérdést vet fel a szexuélis bűncselekményért elítéltek neveinek nyilvánosságra hozása. Ilyenek az USA-ban általában is elérhetőek, de néhány egyetem alkalmazza ezek szűkített, az adott egyetemen tanulókra, dolgozókra vetített formáját. Ennek hatékonyságáról szól egy átfogó tanulmány. 

Egy 2003-ban brutálisan bántalmazott és meggyilkolt diáklány, Dru Sodjin, az University of North Dakota hallgatója nevét adta Budh elnök 2006-ban annak a törvénynek, amely révén igen széleskörű listából kereshetőek a szexuélis bűnözök a The Dru Sjodin National Sex Offender Public Website (NSOPW) segítségével.

Európában vita van a listázásról – de merre haladjon Magyarország?

“Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten.” MGy jegybankelnök és közgazdasági elméletalkotó

Szakok racionalizálása, túl sok helyen oktatott képzések csökkentése – PL felsőoktatási államtitkár

Doktori iskola a várban????? Az ortodox felsőoktatásban jelenleg még egyetemek alapíthatnak doktori iskolákat, legalábbis a hanyatló nyugati felsőoktatás ezeket ismeri el. – ámuló Egyetemi Polgár.

A mai napon jelent meg az Acedemic Ranking of World Universities, amit a Shanghai Jiao Tong Egyetem készít egy évtizede. A legszélesebb körben ismert nemzetközi egyetemi rangsorban a tudományos teljesítmény alapján értékelik az intézményeket. A magyar egyetemek közül az 500 legjobb közé idén két intézmény került: ahogyan a korábbi években, legjobb helyen most is az ELTE található a 301-400 közötti csoportban (ezen belül nem rangsorolnak), míg a Szegedi Egyetem a 401-500 között szerepel.

A rangsort ugyanúgy, mint évek óta, a Harvard, Stanford, MIT, Berkeley Oxford vezeti, de az első húsz helyen sem történt érdemi változás, az USA és Anglia egyetemei közé csak a zürichi Műszaki Egyetem tudott bekerülni. Az EU keleti tagországaiból Magyarország két egyeteme mellett Lengyelország 2, Csehország 1, Szlovénia 1 intézménye kapott rangsorolást.

További elemzések rövidesen a blogon!