Egyetemi Polgár

“Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten.” MGy jegybankelnök és közgazdasági elméletalkotó

Szakok racionalizálása, túl sok helyen oktatott képzések csökkentése – PL felsőoktatási államtitkár

Doktori iskola a várban????? Az ortodox felsőoktatásban jelenleg még egyetemek alapíthatnak doktori iskolákat, legalábbis a hanyatló nyugati felsőoktatás ezeket ismeri el. – ámuló Egyetemi Polgár.

A mai napon jelent meg az Acedemic Ranking of World Universities, amit a Shanghai Jiao Tong Egyetem készít egy évtizede. A legszélesebb körben ismert nemzetközi egyetemi rangsorban a tudományos teljesítmény alapján értékelik az intézményeket. A magyar egyetemek közül az 500 legjobb közé idén két intézmény került: ahogyan a korábbi években, legjobb helyen most is az ELTE található a 301-400 közötti csoportban (ezen belül nem rangsorolnak), míg a Szegedi Egyetem a 401-500 között szerepel.

A rangsort ugyanúgy, mint évek óta, a Harvard, Stanford, MIT, Berkeley Oxford vezeti, de az első húsz helyen sem történt érdemi változás, az USA és Anglia egyetemei közé csak a zürichi Műszaki Egyetem tudott bekerülni. Az EU keleti tagországaiból Magyarország két egyeteme mellett Lengyelország 2, Csehország 1, Szlovénia 1 intézménye kapott rangsorolást.

További elemzések rövidesen a blogon!

Érdemes meghallgatni, hogyan vélekednek erről a Harvard professzorai, akik ugyan szörnyűnek és veszélyeztetettnek látják a “liberal arts” helyzetét, de kellő és nem pökhendi szakmai öntudattal, szellemi függetlenséggel képesek gondolkodni tudományterületük oktatásának (no, meg mellékesen a világ…) jövőjéről.

PS: a liberal art ellentéte nem az illiberal art – vagyunk kénytelenek hozzátenni az antiintellektualizmus mai korában 😦

“Fábri szerint egyébként eleve célszerűtlen a felsőoktatás átalakításának lépéseit csak a rangsorokhoz igazítani, hiszen globális rankingek csak kb. tíz éve léteznek, és a módszertanuk is csak most finomodik.”

http://index.hu/belfold/2014/07/23/lojuk_fel_a_toplistara_az_university_of_budapestet/

A hazai tudományos élet éles szemű/tollú figyelője, az Örülünk, Vincent? blog egyik szerzője, jótündér, szakmabeliként utánanézett az Átlátszó Oktatáson bemutatott érdekes tudományos pályaív szakmai hátterének. A matematikai és szemantikai halandzsákat bőségesen dokumentálja ahhoz, hogy megnyugodjunk: a magyar felsőoktatás tudományos fokozatának és professzori címeinek lejáratásában az olimpiai érmesek tudományos felfuttatása sok újat már nem tud rontani.

Aura-energia, Kuhn teljes félreértése, a tudás nemtudásának a tudástudása… Kemény percek jönnek, ha valaki belevág!

Mifelénk megszokhattuk, hogy a politika illetéktelenkedése a tudomány területén valamilyen ideológia kényszeres oktrojálásában jelenik meg, esetleg a baráti csoportok pénzügyi preferálásában. Az a kritka, amit a kritikus ezredfordulós generációs MIC írása fogalmazott meg az USA Legfelsőbb Bíróságával szemben, sokkal izgalmasabb feszültségről tudósít. Elemzi, hogy a Supreme Court tagjai mennyire elavult tudományképpel és technológiai kultúrával döntenek olyan érzékeny ügyekben, mint a genetika, a környezet stb.
(Azt nyilván értelemetlen volna felvetni, hogy a hazai döntéshozók körében egy ilyen körbetekintés mit tárna elénk…)

A “The Economist” legutóbbi számában áttekinti a MOOC terjedésének kérdéseit a felsőoktatás finanszírozási válsága valamint a képzések elismerése szempontjából. Az egyetemi eszme történeti dimenzióit is felvázoló konklúzió:

In “The Idea of a University”, published in 1858, John Henry Newman, an English Catholic cardinal, summarised the post-Enlightenment university as “a place for the communication and circulation of thought, by means of personal intercourse, through a wide extent of country”. This ideal still inspires in the era when the options for personal intercourse via the internet are virtually limitless. But the Cardinal had a warning: without the personal touch, higher education could become “an icebound, petrified, cast-iron university”. That is what the new wave of high-tech online courses should not become. But as an alternative to an overstretched, expensive model of higher education, they are more likely to prosper than fade.

A kormányalakítás időszakában a miniszterelnök találkozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel. Az erről szóló hírekben, ahogy az MKIK kapcsán megszokhattuk, szerepelt a felsőoktatás átalakításáról szóló egyeztetés is. Ebből logikusan következne egy másik hír, valahogy így:

„Konzultációi sorában a miniszterelnök találkozott a Magyar Rektori Konferencia vezetőivel, és egyebek között megállapodtak a gazdaságfejlesztés kívánatos irányairól. Egyetértettek abban, hogy radikálisan javítani kell a kis- és középvállalkozások uniós forrásfelhasználásának hatékonyságát, az adómorált, a vállalkozásfejlesztési közpénzek felhasználását. Az egyetemek ehhez felajánlották innovációs kapacitásaikat, jogi és társadalomtudományi szakembereiket. A miniszterelnök köszönettel vette a javaslatot, és kérte az egyetemeket, hogy segítsék a vállalkozókat bölcsészeti és pszichológiai szolgáltatásaikkal is. Arról később egyeztetnek, hogy küldjön-e a magyar tudományos világ a közpénzeket felhasználó cégek vezetésébe a társadalmi hasznot és távlatosságot érvényesítő képviselőket, népszerű megnevezéssel kancellárokat.”

→ olvasásának folytatása

“Úgy tűnik, a politikusok nem tettek mást, mint megérezték a felsőoktatáshoz kapcsolódó társadalmi felfogások zavarosságát, az ebből adódó pozíciógyengülést. Az egyetemi világnak ezért, ha nem akar belenyugodni a leértékelődésébe, újra kell rajzolnia a magáról alkotott képet. Mindenekelőtt saját belső minőségi követelményeinek következetes érvényesítésével vagy – tekintet nélkül a politikai széljárásokra – a tudás értékének szégyenlősségtől mentes felmutatásával. Például úgy, ahogyan az utóbbi időben tették a tudósok a Szabadság téri emlékmű vagy a paksi erőműbővítés ügyében. Ha ide eljutunk, akkor valóban nem lehet majd Magyarországon kormányprogramot készíteni az egyetemi elit megkérdezése nélkül.”

Cikk a friss HVG-ben:

http://hvg.hu/hvgfriss/2014.25/201425_az_egyetem_kepe

Meghökkentően nagy felelősséget vesz magára a mindenkori kormányzat, amikor igen tágan határozza meg a felsőoktatási törvény módosításának tervezetében a kancellárral szemben támasztott feltételeket: