Mire jók a globális rangsorok?

20 jan

Rövidesen indul a ranking.hu, kutatócsoportunk rangsor-szakértői oldala. Az eredetileg monografikus szakmunkának szánt (csak elkészül végre…)  szövegek behozatala a napi blogszférába elkerülhetetlen:  a rangsor-fertőzés felbukkanni látszik a magyra korméánypolitikában is, ezért nagy sürgősséggel be kell mutatnunk a félreértéseket, különösen pedig a “Uses and Missuses” vonatkozásokat!

Egy példa:

A globális felsőoktatási rangsorok torzításainak makacssága különösen szembetűnő, ha arra a szellemes összevetésre gondolunk, amit az olasz Vision Think Tank készített a más típusú világrangsorokkal. Ebből kiderül, hogy a cégek, a márkák, az autógyártók, az ország-versenyképességek vagy a FIFA listáiban szereplő éllovasok egyaránt lényegesen dinamikusabban változnak és szélesebb körből érkeznek, mint a felsőoktatási rangsorokba.

gazdasági elit és felsőoktatás

19 jan

MCC-könyvbemutató:

“Fábri György azt mondta, azt tartja a legnagyobb veszélynek, ha a kormány elmegy abba az irányba, hogy “kimondjuk, nem magasszintű tudásra, hanem sok kétkezi munkásra van szükség”, mert ez szerinte a felsőoktatás leépítéséhez vezet. Fábri megjegyezte, hogy erős gazdasági érdekcsoportok vannak emögött, és ugyan nem mondta ki, de feltehetően Demján Sándor üzletemberre gondolt, aki már többször nyilatkozott arról, hogy szerinte több fizikai munkásra és kevesebb bölcsészre lenne szükség.”

Az MCC köteteben megjelent tanulmány olvasható a Scribden.

 

Hivatkozás

ami igazán érdekes az igazi doktorinál

19 jan

ami igazán érdekes az igazi doktorinál

Bár a Nature táblázata szerint Magyarországon csökkent a doktori képzésben részt vevők száma, Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense szerint ez valami téves értelmezésnek köszönhető. Fábri és munkatársainak adatai szerint a 2001-es 793 főről 2009-re 1376 főre növekedett a PhD-fokozatot szerzett hallgatók száma. Fábri annak tulajdonítja az eltérést, hogy a PhD-rendszer magyarországi bevezetése (1993) után a korábbi kandidátusok automatikusan, az egyetemi doktorok jó része pedig különbözeti vizsgával “átválthatta” addigi címét PhD-re és ez jelentősen megnövelhette 2000 elejére az “új” doktorok számát.

 

Hivatkozás

a populizmusról, ami a színvonal ellen megy

19 jan

a populizmusról, ami a színvonal ellen megy

“Az ELTE az ország első egyeteme, nem tudjuk elképzelni, hogy valaki egyetemi diplomát kapjon nyelvvizsga nélkül” – jelentette ki az [origo]-nak az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Fábri György. A rektorhelyettes hozzátette, hogy még nem döntött az egyetemi szenátus a javaslatról, de szerinte “a nyelvvizsgával rendelkező diplomásokkal nem tehetjük meg, hogy lejjebb visszük az ELTE-s oklevél értékét”

média-ottlét

19 jan

egy enyhe próbálkozás az ATV-n: legyen autonómia, legyen tandíj, legyen értelmes felsőoktatás-politika

 

Félderűs félmúlt: Bologna-story

4 Júl

Hunyady György professzor (ETE PPK) a Bologna-bevezetésről beszél.

Szerethető volt-e a tanárképzés bologna-i reformja? Vélhetően nem, hiszen a német-szovjet tradíciókkal szembe ment, központosítottan valósult meg, radikális változásokat hozott, szabályozása bonyodalmas, sok kivétellel. /Vagyis: csúnya angolszász módon zavarta meg a poroszos-kádárista állóvizet./

Azonban: eszméje erős volt, a pedagógusképzés megoldatlan kérdéseire kínált európai léptékű választ. Például a pedagógus túlképzéssel szemben őszinte és világos helyzetet teremtett.

A revízió a TTK-soktól indult, asszisztált hozzá a pedagógiatudományos szakma.  A természettudományos kollégák azt a nyilvánvaló ellentmondást nem érzékelik, hogy miközben a gyenge közoktatást hibáztatják a színvonalcsökkenésért, miközben védik ennek a közoktatásnak a szakmai hátterét, a régi tanárképzést. /Ez felfoghatatlan logikátlanság reálműveltségű emberektől./

A kormányzati lépések kinyitnak olyan kérdéseket, amelyek még a lavinát elindító lobbicsoportokat is meglepik: általános-középiskolai megoszlás, egyetem-főiskola. /Lehet gyürközni, kollégák, ez a TTK igazi vészhelyzete lesz!/

A konklúzió: 2023-ban meglátjuk! Tolonganak majd a TTK tanári pályáért?

A lényeg: az elmúlt kilencvenes évben minden változás rendszerszerű volt és emelte a szintet, bővítette a tudást. /A jelenlegi ötletszerű és csökkenti a színvonalat./

A borús jövő helyett a derűs múlt I.: Klebersberg

4 Júl

Mikonya György dékán (ELTE TOK): Klebersberg, a rendszerező, tervező személyiség. Nehéz időkben, önmarcangoló, pénzhiáyos országban.

Kommunikáló, szakmai hátteret építő, víziókkal rendelkező politikus. Komplex rendszert épít a tudománypolitikában, nevelésben, nemzetiségi politikában is.

Klebersberg-idézetek:

“Nálunk sokan azon törik a fejüket azon, hogyan lehetne meglévő egyetemeink közül egyet-kettőt lemészárolni”

“egy miniszter csak akkor beszéljen, ha szavát nyomon követheti a tett”.

Egymásra épülő elemek összhangja, konfliktusokat képes volt feloldani, gazdasági alapokat megteremtette.

 

Tanárképzés az (európai) világban

4 Júl

Halász Gábor professzor (ELTE PPK) előadásában jelzi, hogy a nagyvilágban teljesen átalakult a pedagógusképzésről zajló gondolkodás. 2011 New York: Teacher Summit.

Sok-sok nemzetközi dokumentum, ami a tanárképzéssel foglalkozik.

Néhány következtetés ezekből:

  • a hangsúly a kezdő képzésből a munka közben történő képzésre helyeződik át, a kollégákkal való gyakorlatközösségben.
  • azokat a pedagóguskompetenciákat kell erősíteni, amelyek a teljes iskolai munkavégzést támogatják, nem csupán a tanórák megtartása  a feladat.

Stéger Csilla doktorandusz (ELTE PPK): egy empirikus kutatás arról, milyen a tanárképzés Európában.

Mindenütt átalakították a tanárképzést Bologna alapján, azért, hogy a módszertan megújuljon.  Nagy szerkezeti változások lezajlottak.

Három ciklusú lett a képzés, európai szintű átjárhatósággal. Ennek keretében indult el a tartalmi megújulás.

Egyértelműen domináns a a Bachelor és Master osztott képzés, ahogyan a pedagógia-pszichológia kreditek is jóval nagyobb súlyt képviselnek, mint a visszarendezni vágyott magyar útban tervezik. Ma is több a szakos kredit…

 

Felsőoktatási-tanárképzési világkép a minisztérumból nézve

4 Júl

Az államtitkár asszony azzal kezdi, hogy még semmi sem végleges, egyeztetések zajlanak még a nyáron stb. /Vagyis, eltelt egy év, kiérlelt szakmai anyagok nélkül, de volt kb. 70 konzultáció, lássuk, mi lett belőle:/

Ami érdekében változtatni kell Hoffmann államtitkárasszony szerint: munkára, kiszámíthatóságra, nemzeti értékekre alapozódó ország legyen, ne olyan, mint ami az elmúlt években a  “kis híján az összeomlás szélén tántorgott”. Ott. És sok nagy célról is hallottunk, az ember a középpontban stb. 10 perc.

Végre a tanárképzésről: a közoktatás kiszolgálója, rugalmasan alkalmazkodjon az elvárásokhoz. Tartalmilag meg kell újítani, ezt elkezdték az elődök, KKK. Lesz új nemzeti alaptanterv, új tankönyvek, ennek a pedagógusképzés elébe kell menjen. Értékrendet kell közvetíteni: munka, rend, kötelességteljesítés, tisztesség.

De: új feladatok állnak a tanár előtt – nem elég a szaktudás. Általános műveltség kell, praktikus elemekkel. Nem csupán a szaktárgyat kell tanítani, hanem a teljes igénnyel . /Ebből logikusan az következne, hogy a pedagógia-pszichológia képzési elemnek nem szabadna csökkenie…/

Közismereti tanárképzés osztatlanná alakulna vissza merthogy korábbi tanulmányok ezt támasztották alá. /ugyan, egyet mutassanak már... Éljenek a hetvenes-nyolcvanas évek!!!/

Óvóképzés, tanítóképzés változatlan maradna. Hacsak nem akarnak mást a szakmából.

Szaktanárképzés: visszaáll a kétszintű tanárképzés. Kevesebbet kell ugyanis tanítani szakmából a kisebbeknek – hiszen a pedagógia tárgyak ugyanazok volnának. DE csak annyival tudnak majd kevesebbet szaktárgyból az általános iskolai pedagógusok, hogy egyéves továbbképzéssel középiskolai tanár lehessen belőlük. /Hihetetlen: vagyis egyévnyi szaktudás választja el az általános iskolai felsőtagozatot a középiskolától. Szép idők jönnek a tanterv-összeállítókra, az összeomló egyetemi tanárképzőkre. /

Pedagógiai alázat nélkül nem lehet dolgozni – ez a zárszó. /Vajon a tények és a józan ész előtti szakmai alázat nélkül lehet oktatáspolitikát csinálni?/

Államtitkár-asszony továbbmegy – mármint más  programokra. Így csak a teremben maradok szembesülnek a szakmai tényekkel.

 

Tanárképzés – amikor az államtitkár találkozik a szakmával

4 Júl

A pedagógusképzés meglehetősen hektikus re-reformálása idején érdekes, vajon az eredetileg tanárképzéssel foglalkozó politikus meg tudja-e győzni a szakmabelieket az eheti kormányálláspont érvényességérő?

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ez ELTE  “A tanárképzés kilátásai egy döntéseket érlelő szakaszban” tanácskozásán. Az online közvetítés itt látható, kommentárok pedig a blogon olvasható.