Részvételi demokrácia: lehetőségek és határok az akadémiai világban I. A forma.

A felsőoktatás-menedzsment egyre virágzóbb szakirodalma alig tárgyalja az egyetemi polgárok akarat-képzésének formai megoldásait az intézmények életében. Természetesen fel-fel bukkan a kritika a képviseleten és mindinkább professzionalizálódott (Magyarországon inkább bürokratizálódott) végrehajtáson alapuló egyetemvezetési modellek gyakorlatával szemben – főként a hallgatók oldaláról. Ebben nyilván benne van a kortünet is, mindenfajta hierarchikus szerveződés elutasítása. Az persze nem szerencsés, ha olyan politikai-filozófiai fogalmakat, mint  a részvételi demokrácia, megemésztetlenül használnak, de ez utóbbi heurisztikus ereje kétségtelen és alkalmas arra, hogy ösztönzést adjon az általános érdektelenség elleni megoldás-keresésnek.

A saját egyetemem vezetése már másfél éve támogatott egy olyan belső demokrácia-fejlesztési programot, aminek ez volt a célja. (A megvalósulás elhúzódása nem ennek a blognak a tárgya.) A megközelítés az egyetem belső kommunikációjának megújításából indult ki és a részvételi demokrácia kommunikációs oldalára kínál ma is használható formákat. A kulcsszavak: szervezeti tudásmegosztás, digitális agora, döntéshozatal interaktív nyilvánossága.

“A belső kommunikáció jóval és elvi szinten is több, mint tájékoztatás. Az Egyetem polgárait be kell vonnunk az információk áramlásának folyamatába, amivel nem csupán célzottjai, hanem alkotói lehetnek a szervezeti tudásmegosztásnak. Az egyetemi polgárok demokráciájának és kollegialitásának hagyományos eszméjét ma a részvételi demokrácia formulája fejezi ki: ennek azonban előfeltétele, hogy ösztönző megoldásokkal álljon rendelkezésükre az információ. A döntéshozatal teljes folyamatában (a probléma-kihívástól a végrehajtások hatás-elemzéséig) érthető és releváns információkat kell az egyetemi polgárok létrehozandó digitális agoráján hozzáférhetővé valamint megvitathatóvá tenni, az érintett felelősöket szembesítve az ötletekkel, visszajelzésekkel. Konkrét fejlesztésként ez elsődlegesen a szakmai és szervezeti tudásbázis-térkép valamint a döntéshozatal interaktív nyilvánosságának kiépítését jelenti, amely érdemben menedzselt információközvetítéssel váltja fel az üzenőfal-funkciókat, így tematikusan architektált belső hírszolgáltatást, a felvetések nyomonkövetési lehetőségét stb. teszi lehetővé.

Az informáltságon és kiválóságon alapuló belső kommunikáció ad lehetőséget az universitas, vagyis az oktatók és hallgatók egységének dinamikus egyensúlyára. Az ELTE történetében a hallgatók lendületes fellépése nélkülözhetetlen tényezője volt a szakmai és szervezeti innovációknak egyaránt, az egyes kurzusoktól az Egyetem egészének irányításáig. Az elmúlt negyed évszázadban ennek formalizált keretet adott a hallgatói önkormányzat, aminek szervezeti súlyát az tette hitelessé, ha az egyetemi belső kommunikációban felelős és színvonalas kontribúciókkal vettek részt. Az időnként felmerülő kifogásokra a hallgatói önkormányzati szerepvállalással szemben éppen közreműködésük nyilvánossá tétele és ezzel az egyetemi polgárok közössége előtti megméretése adhat választ.

Az oktatók, kutatók tapasztalatainak, nemzetközi jártasságának, szervezeti tudásának, kapcsolatainak hasznosítása ugyancsak elsősorban belső kommunikációs feladat, aminek teljesítése vonja be ezt a pótolhatatlan erőforrást az Egyetem szakmai és felsőoktatás-politikai életébe. Ezt tenné lehetővé az oktatók számára dedikált web.2-es megoldások biztosítása, a tudástérkép alapján célzott megkeresések alkalmazása, az elidegenítő bürokratikus bizottságosdik helyett szakmai információs környezetbe helyezett együttgondolkodási alkalmak és platformok kialakítása.”

A demokrácia, mint forma kapcsán legtöbbször Churchill 1947-es híres mondását szokás idézni: “Democracy is the worst form of government, except for all those other forms that have been tried from time to time.“. A másikat kevésbé: The best argument against democracy is a five-minute conversation with the average voter.”

A folyatásban a részvételi demokrácia tematikus hatóköréről lesz szó.