A magyar egyetemek maradtak, ahol voltak, regionális versenytársaik pozíciója is csak alig változott az ARWU legfrissebb listáján – lassan megszokhatjuk a térségbeli másodvonalat.
A Zágrábi Egyetem pozícióvesztése és a Varsói Egyetem visszatérése az első 400-ba – ennyi a változás. Vagyis, az alapvetően a (természet)tudományos teljesítményre alapozó ARWU szempontjai szerint továbbra is megmaradt a volt szocialista országok leszakadása a finn-osztrák felsőoktatástól. Ezt mutatja, hogy a TOP 300-ban két (a prágai Károly Egyetem és a Belgrádi Egyetem), a TOP 400ban négy, a TOP 500ban pedig hat egyetem került be a régióból, és mindösszesen nyolc egyetemet vesz figyelembe az ARWU – miközben csak Ausztriából négyet.
A magyar intézmények pozíciója sem változott, csupán a 800-ra bővített listán jobban látszik, hogy hova estek ki a korábban TOP500-as ELTE és Szeged (előbbi három évvel ezelőtt még TOP400-as volt…). Megnyugtató lehet, hogy “csak” egy kategóriával kerültek lejjebb, azaz az 501-600-as csoportban vannak – vagyis a kelet-közép-európai egyetemek második harmadának a végén tartják őket számon, egyértelműen és tartósnak tűnően lemaradva Prága, Varsó és Krakkó mögött.
A szakterületi listákon sokkal jobb a helyzet, hiszen például a matematikai területen az ELTE a legjobb posztszocialista országból figyelembe vett egyetemként a 101-150-es csoportban, a BME a 201-300 közöttiben szerepel. Fizikában az ELTE és a Debreceni Egyetem a 201-300 között (elmaradva a cseh, szlovák és szerb egyetemi pozícióktól) található, míg kémiából, földtudományokból, ökológiából nem találni magyar egyetemet. Az orvosi tudományokban a Semmelweis Egyetemnél a térségben csak a Károly Egyetem kap jobb minősítést, de a gyógyszerkutatásokban a szegedi orvoskar is figyelmet kap a 4001-500-as csoportban. A Semmelweis Egyetem az élettudományokban is jelen van. A műszaki tudományokban az informatika, elektronika, mechanika, anyagtudomány területén a Műegyetem jegyzett lista-szereplő.
A társadalomtudományokban az észrevehetőségünk még csekélyebb: a közgazdaságtanban a CEU a 151-200-as csoportban található egy román intézménnyel, a politikatudományokban a 101-150 között egy észttel közösen.
Részletesebb elemzésünk rövidesen olvasható lesz a ranking.elte.hu oldalon!
Egyetemi Polgár 
“A társadalomtudományok területén csak a CEU versenyképes” igen, és ha megnézzük a CEU az egyetlen olyan magyarországi egyetem amit kifejezetten társadalomtudományos képzési ágendával hoztak létre; nem véletlenül Soc. Sciences + Arts & Humanities kategóriájú az ott termelt tudományos termékek kb. háromnegyede (meg lehet nézni az indexáló adatbázisokban). A hasonlítgatott Corvinus ugyanilyen termésének kb. 20%-át adják a társadalomtudományos eredmények. Szóval igen, ha van egy nagy halom pénz, szándék és SPECIALIZÁCIÓ, akkor simán elé lehet vágni az alulfinanszírozott, félremenedzselt, szélesebb oktatási profilú egyetemeknek. Nyilván a belső brain drainről még nem beszéltünk, mert itthon a CEU nyugatközeli fizetéseket ad a kutatóinak/oktatóinak azzal az előnnyel hogy közben még itthon is maradhat ha akar, máshol meg felsőoktatási bértábla van ugye szégyenletes fizetésekkel.
Így van. Csak két pontosítás:
– a specializáció az overall rankingeknél nem előnyös
– a CEU a tudományos kiválósággal is termel bevételt, lásd ERC Grantek: https://egyetemipolgar.net/2017/04/12/europa-tudomanyos-szetszakitottsaga-nem-csokkent-a-posztszocialista-keleti-regioban-a-magyar-dominancia-szinten-megmaradt-koszonhetoen-az-mta-nak-es-a-ceu-nak/
Az eredeti linken van egy olyan fülecske, hogy Methodology … Nos, azt kell először elolvasni annak aki nem csak az ecceri asszonnak és embörnek magyarosított (ITT MINDEN SZAR) blogokból + cikkekből akar tájékozódni.
Mindenféle huncut képlettel számolják ki a végeredményt: hány Nobel díjas, díjazott, gyakran idézet oktató tanít az egyetemen, hány publikáció jelent meg szakfolyóiratokban egy adott időszakban, stb, stb aztán ezt elosztják az alumnival, majd a Stanfordhoz viszonyítják…
ERGO ez az oktatók utolsó X évének teljesítményét méri, nem sok köze van a magyarországi felsőoktatási “helyzethez”.
Továbbá van egy olyan fül is, hogy Statistics. Az ott szereplő “éremtáblázaton” Mo a 49-ik. Érdekelne hogy GDP arányosan/népességszámhoz mérten ez mire elég … de az ilyen táblázatokat meghagyom a szakbarbároknak.
ERGO2 aki 4 éve meg publikált az nagy valószínűséggel most sem hülyült meg, ugyanott tanít /hacsak nem ment nyugdíjba/ maximum ebben a mért időszakban nem közölt semmi érdemlegeset.
Ja és a CEJUT már nem is mérik? Vagy az akkor mégsem egyetem? Ez hogy van?
Azonban mindaz amit leírtam senkit se tántorítson el attól, hogy Mo még jobb helyezést érjen el legközelebb … vagy akár csak elégedetten, “büszkén” hátradőljünk.
A mószertanhoz, mitmérnekhez stb:
Click to access Az_Egyetem_Erteke_1-4_10_11.pdf
CEU-t a társadalomtudományokban mérik. Sajna, csak őt a magyar egyetemek közül.