Növekedési siker a reáltudományos hallgatók számában!

1 ápr

Mármint az USA-ban, de ott sem akárhogy. Amint azt a lentebbi kifejező grafikon mutatja, 3%-kal emelkedett a természettudományos és mérnöki szakokon végzettek száma. Közöttük azonban az USA-állampolgárságú fiataloké 2%-kal csökkent, míg a külföldieké 13-mal nőtt… Bár nyilván igen sokan lesznek az utóbbi csoportból, akik ott is akarnak maradni, a rekrutációs bázis tekintetében nem megnyugtató a helyzet, másképpen szólva az USA közoktatásában (és társadalmi percepciójában…) sem sikerült  a reálképzést népszerűbbé tenni.

12901544_10153922173927900_6462116033213777849_o

A magyar tendenciák sem különböznek ettől lényegesen. A reálterületen tanulók aránya négy százalékkal csökkent 2013 és 2014 között, ami egybeesett a teljes hallgatói létszám csökkenési arányaival. Ennél valamivel nagyobb arányban lettek kevesebben a humán területeken, a létszámot tekintve azonban a legnagyobb veszteség, közel 11 ezer fő a jogi és gazdaságtudományi képzésekben figyelhető meg:

Slide1

(Forrás: ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs kutatócsoport)

 

 

Hogyan választott a TOP10%?

24 jan

Vajon a rendszerváltozás után született első nemzedék legjobbjai számára mely szakterületek és felsőoktatási intézmények voltak vonzóak, kívánatos életpályát ígérők? Erre a kérdésre ad választ a legjobb érettségi eredményű továbbtanulók preferenciáinak elemzése. Elemzésünk alapján (amiről a Heti Világgazdaság korábban már beszámolt) a generációs kiválósági üzenet egyértelmű: az a mintegy harmincnyolcezer, 1990 és 1997 között születetett magyar fiatal, akik a legjobban teljesítettek az érettségiken 2008 és 2015 között, és hazai felsőoktatási intézményt választanak, a világtrendeknek megfelelően döntenek. Ők az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humán-tudományi, gazdasági menedzsment valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudás-tőkére szert tenni. Az adatok azt is tanúsítják, hogy a kormányzati beavatkozások csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal (pl. a mérnöki szakmák iránti kereslet jelentős növekedése). Azonban a közgazdasági, jogász, bölcsész (vagyis a társadalmi értékrend és egyéni életpálya-orientációk révén mélyen beágyazott) szakterületek pozícióin nem tudnak érdemben rontani, ahogyan a természet- és agrár-tudomány valamint tanárképzés iránti érdeklődés üvegplafonját sem képesek alulról áttörni.

top10%_tudomanyteruletek

Ezeket a fiatalokat születésüktől fogva a demokrácia és piacgazdaság körülményei vették őket körül, még ha kezdetben az átalakulás gyakran (érték)zavaros formáival terhelten is. Szüleik abban a tudatban nevelték, iskoláztatták őket, hogy a gazdasági versenyképesség, határozott önérvényesítés és öntudatos állampolgári fellépés meghatározó lesz életpályájukon. Kultúrájában s ebből következően választási, értékítéleti szabadságában minden korábbinál önállóbb, szabadabb és nyitottabb ez a nemzedék.  A magyar egyetemi világ javára írandó, hogy képes volt számukra valós képzési kínálatot biztosítani, az alapvető diszciplináris irányok bázisán rugalmasan alkalmazkodva az igényekhez.

top10%_karok

Az adatok tükrében a nemzedéki elit választása szembehelyezkedik a bölcsészet-és társadalomtudomány-ellenes kurzussal. Nyilván nem közvetlen konfrontációban jelenik ez meg, sokkal inkább a közösségi értékrend további töredezését hozza magával, valamint a politikai és gazdasági elit hitelességének, elfogadottságának erejét csökkenti. Hiszen az egyetem ügye mindig több, mint szakpolitikai kérdés: a társadalmi értékrend és generációs élet-stratégiák alakulása fogalmazódik meg benne.

(A teljes tanulmány a rangsorokkal megtalálható itt. és itt.)

Az emlékezetpolitika és az akadémiai értékrend

22 dec

Konrad Lorenz, Andics Erzsébet, Nemes Dezső, Lukács György, Hóman Bálint – a modernkori totalitárius ideológiájú diktatúrák és a bennük tévelygő tudósok kapcsolatának utóélete nem csak Heidegger elhíresült esetében  terhelt dilemmákkal.Slide1

olvasásának folytatása

This is not a day care. This is a university!

1 dec

Az amerikai egyetemeken tomboló intoleráns és a szabad vitát egyre inkább elnyomó őrülettel, a “safe place” kultúrával szemben nem nagyon mernek felszólalni a professzori karból sem sokan. Egy keresztény egyetem, az Oklahoma Wesleyan University rektora, Dr. Everett Piper azonban határozott hangú nyílt levélben állt ki a nyílt vitán, ütközéseken és a hallgatók felnőtt mivoltán alapuló egyetemi kultúra mellett, szövegét a fentebbi világos állásfoglalással zárva.

Meglátjuk, hogy nekiesnek-e emiatt, vagy éppen megerősíti a hasonlóan gondolkodó akadémiai értelmiségiek bátorságát?

Students at the University of Colorado hold up hands in support of protesters in Ferguson Missouri, during demonstration, in Boulder

A második vonalban

29 nov

A számunkra releváns versenymezőben vizsgáljuk a (módszertanilag persze ezer sebből vérző, felsőoktatási-társadalmi hatásaiban pedig inkább káros) globális rangsorok által kínált képet a magyar egyetemekről. A lényeg: a cseh-lengyel élegyetemek mögött vagyunk közvetlenül, az osztrák-finn egyetemektől jócskán leszakadva.

http://hvg.hu/itthon/201548_a_magyar_felsooktatas_kulfoldi_osszehasonli

image.aspx-2

 

Kipukkadt a for-profit felsőoktatási buborék?

2 nov

A piacelvű felsőoktatás és a vállalkozásként irányítandó egyetemek ideáit hangoztatók gyakran hivatkoznak az amerikai for-profit egyetemekre, mint a hagyományos felsőoktatást felváltó, hatékony és produktív intézményekre. Most James Surowiecki, a New Yorker gazdasági újságírója megvizsgálta ezeknek a gazdasági teljesítményét, piacképességét és azt találta, hogy egyre nehezebb financiális helyzetbe kerültek. A Corinthia Colleges felsőoktatási hálózat például egyenesen csődbe ment. A hallgatók a finanszírozásukat diákhitelből törlesztik, így egy csőd különösen fájdalmasan érinti őket.forprofit_univ

Mindennek fő oka szerinte az, hogy a for profit egyetemek nem teljesítik, amit ígértek, nevezetesen, az itt végzettek egyáltalán nem jutottak jobb munkaerőpiaci helyzetbe, mint a hagyományos felsőoktatásban diplomázottak, sőt keresetük alacsonyabb, és többen lesznek munkanélkilüek közülük. Eközben az ide járó diákok hajlamosabbak nagyobb diákhitelt felvenni, a  drága tandíjakat nem is tudnák másképp kifizetni. A finanszírozás sem bizonyult életképesnek: “Dependence on student loans was not incidental to the for-profit boom—it was the business model. The schools may have been meeting a genuine market need, but, in most cases, their profits came not from building a better mousetrap but from gaming the taxpayer-funded financial-aid system.” A kormányzati szabályozás sem lett támogató, egyre szigorúbb garanciákat követelnek meg tőlük, de a republikánus támogatóik ezen változtatni szeretnének.

Surowiecki azt sem hagyja szó nélkül, hogy a gazdaságpolitikusok ígéreteivel ellentétben az amerikai gazdaság nem kínál elegendő számban jó állást a diplomásoknak, márpedig enélkül az általános diákhitel-válság súlyosan érinti a for-profit intémények rekrutációs erejét is.forprof2

Mennyi a diploma hozzáadott értéke?

31 okt

A The Economist ráunt a U.S. News rankingjének sokat bírált módszertani problémáira és egy olyan rangsort jelentetett meg, amely az amerikai egyetemeket abból a szempontból rendezi sorba, hogy a diplomájukkal milyen (kereset-)többlethez juthatnak a diplomások. Az Obama-adminsiztráció által szorgalmazott, nemrég megjelent adatbázis felhasználásával vetik össze az adott évfolyam fiataljainak átlegkeresetét a diplomások bérével. A ranking meglepetése, hogy a megszokott csúcspozíciós elit-egyetemek helyett a nagyvilágban kevésbé ismert intézmények mutatják a legjobb eredményeket – egyedül a Harvard jelenik meg a megszokott éllovasok közül az itteni első húszban.

economistranking

A U.S, Department of Education College Scorecard-ja, úgy tűnik, meg fogja határozni az USA egyetemi értékeléseit: a The Economist-tel egyidőben a Brooking Institution is megjelentettt egy jórészt erre alapozott rangsort. Az eltérő intézményi bázis (itt valamennyi felsőoktatási intézményt feldolgozták) és módszertan (például a STEM-orientáltság itt rangsorképző tényező) persze más eredményeket hozott.

Módszertanilag persze ezek a rangsorok sem megbízhatóbbak, mint a korábban indult média-rankingek. Már az alap-adatok validitása sem egyértelmű: “we hope that our numbers do in fact represent the economic value added by each institution, there is no guarantee that this is true.” A kiválasztott intézményi kör, képzési szint, egyéb indikátork alkalmazása mind-mind erősen véelményes, amit leginkább éppen a párhuzamos megjelenéssel látható rangsorok széttartása demonstrál.

Úgyhogy vélhetően nem ezek a próbálkozások hozzák el a média-rangsorok alkonyát. Azonban a kezdeményezések újra felvetik a kimeneti indikátorok, különösen az egyetemi képzés hozzáadott értéke mérhetőségének kérdését.

Több rangsorolt egyetem – több olvasó…

1 okt

Jelentős bővülésről számolt be a most megjelent Times World University Rankings 2015-16-os kiadását illetően Phil Baty, vezető szerkesztő. Már 800 intézményt rangsorolnak, ami az induláskor meglévő 200-hoz vagy a tavalyi 500-hoz képest jelentős mértékben csökkenti a sok kimaradt egyetem (pl. a teljes magyar felsőoktatás) frusztráltságát. Ezen túl az égegyadta világon semmi érdemi újdonsággal nem szolgál a THE Ranking, sem korábbi kiadásaihoz, sem a többi rangsorhoz képest: az amerikai és angol elit-egyetemek vezetik a listát, ezen belül növekszik az angol jelenlét és erősödtek az európai egyetemi pozíciók. A legjobb ázsiai egyetemnek most először Szingapúr nemzeti egyeteme bizonyult a THE szerint. Növekedett a nem-amerikai intézmények jelenléte, amit Marginson, az ismert ranking-elemző nem az USA gyengülésével, hanem az európai egyetemi-kutatási reformok sikerével magyarázza, illetve a gondos bevándolási politikával, aminek révén szűkült a kontinens befogadási verenyhátránya  Amerikához képest. A posztdoc helyek számának növekedését meghatározó jelentőségűnek tartja a tudományos kapacitás emelkedésében.

A szokásos első húsz:

Slide1

Ami a magyar intézményeket illeti, változásokról nem számolhatunk be, hiszen most először szerepelnek a THE-listán. Az 500-600 között rangsorolt intézmények közé került be a Semmelweis, a 600-800. közöttibe pedig az ELTE, Debrecen, Szeged, Pécs és a BME. A fővárosi ovosképző egyetem vezető helyét egyértelműen kiemelkedő nemzetköziesedettségének köszönheti (arányaiban és abszolut számukat is tekintve sok külföldi hallgatója van), ami a jó publikációs teljesítménnyel együtt a legjobb hatszáz közé sorolja.

wur-2015-2016-top-universities-by-region-large

A magyar összteljesítmény felett nyilván elindul majd a borongás, de érdemes mindezt máshonnan is nézni: intézményeink a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékába tartoznak!

(A THE ls a többi rangsor módszertanáról, problémáiról lásd részletesen: www.ranking.elte.hu.)

Molesztálások az egyetemeken – nem nálunk…

21 Sze

Most jelent meg az Association of American Universities kutatásának eredménye, amely 27 amerikai egyetem százötvenezer hallgatójának a megkérdezésén alapult. A kutatásból kiderült, hogy a világ vezető intézményeit is tartalmazó minta női résztvevőinek több mint ötödét érte szexuális jellegű inzultus (nem beleegyezéses szexuális cselekmény vagy erőszak). A Harvardon ez az arány 26%, a Yale-n 28%. A többség nem jelenti az ilyen sérelmeket, különösen, ha “csak” érintésekről vagy csókról volt szó. Az egyetemi vezetők egyértelműen elítélőre akciói nyomán (melyek az egyetemek meglévő policyjára is tudtak alapozni) később ez az arány nőhet, bár szakértők szerint az enyhébb szexuális “nyomulások” esetében a rendőri-adminisztratív fellépés nehezen belátható problémákat okozhat az arányosság és a bizonyíthatóság tekintetében.w-sexassault0922_promo

Miért veszélyezteti a világ legerősebb gazdaságát a “Liberal Arts” hanyagolása?

9 aug

Nemzetközi és hazai többpárti konszenzus uralkodik a reálképzések (STEM, ahogyan korszerűen mondani illik) megerősítésének szükségessége és a humánirányok feleslegessége, érdektelensége, visszafejlesztése ügyében. Sőt, mintha a bölcsész és általában, a tudományos értelmiség is megadóan tudomásul vette volna ezt a világtrendet.liberalarts

Persze, erre motiválnak a faék egyszerűségű globális egyetemi rangsorok is, és az impactfaktoros publikációs ipar abszurd nyomása, nem is szólván a numerikus mérhetőség bűvöletéről. Így nem csoda, hogy a hazai oktatáspolitikát meghatározó gazdasági érdekcsoportok és a téziseiket szajkózó sajtó el tudta érni a hagyományos (és persze szintén igencsak egyoldalú) magyar literátus műveltség-centrikusság rosszhírbe keverését. A tényadatok nyilván itt sem érdeklik a döntéshozókat.)

Az Egyetemi Polgár már korábban is elemezte, hogy mintha a világban megfordulna a szél és egyre inkább felismernék a humánirányok fontosságát. A nyári melegben ezért érdemes felidézni Fareed Zakaria, az igen befolyásos amerikai elemző márciusi cikkét a The Washington Post vélemény-rovatában. Zakaria (aki nálunk az illiberális demokrácia terminus megalkotójaként ismert inkább) a PISA-eredmények elemzésével mutatja be, hogy az ebben legjobban teljesítő országok nem feltétlenül a leginvenciózusabb gazdaságok is egyben. Leginkább két tényezőben látja ennek okát: egyrészt a kreatív ipar, de méginkább a vezető iparágak kreatív hozzáadott értékei számára nélkülözhetetlen erőforrás a “liberal arts” által adott készségek és ismeretek megléte, másrészt a mechanikus magoláson/visszamondáson alapuló tanulási kultúra hátránya a lazább, örülni képes, szabad szellemű iskolához képest. Ahogyan Jack Ma, a világ egyik legnagyobb cége, az Alibaba alapítójától idézett beszéd is megfogalmazza: “Chinese are not as innovative as Westerners because China’s educational system, which teaches the basics very well, does not nourish a student’s complete intelligence, allowing her to range freely, experiment and enjoy herself while learning”. (Nem véletlen a liberal arts terjesztése Ázsiában…) Természetesen a Zakaria-cikkben használt kifejezés (“liberal arts”) szabatos fordítása nem bölcsészet lenne, hiszen az kiterjed a társadalomtudományok, természettudományok és matematika több területére is,

És bizakodjunk: a hazai humánképzések és elméleti természettudományos szakok vonzereje a legkiválóbb továbbtanulók között még mindig megvan, tehát talán lesz időnk kivárni nagyobb szellemi vérveszteség nélkül azt az adaptációs időt, amíg nálunk is öntudatosabbá és respektáltabbá válnak újra a bölcsészek – amiben segíthet Zakaria könyvének is az elolvasása. No és persze az, ha a magyar bölcsészettudományokon, belül a valódi teljesítmény számonkérése és preferálása válik meghatározóvá.