Az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz az új felsőoktatási törvény miatt. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint többek között ellentétes az alkotmánnyal a felsőoktatási törvény azon bekezdése, amely rögzíti, hogy az irányító testület tagjai a rektor kivételével nem az egyetemi autonómiát megtestesítő körből kerülnek ki. Utalt az Alkotmánybíróság határozatára, amely szerint “az egyetemi autonómiát megtestesítő személyi kör az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók”.
A lényeg: a konzisztóriumok létrehozása logikusan ugyanúgy alkotmányellenes, ahogyan a 2005-ös irányító testületi és 2006-os gazdasági tanácsi jogkörök azok voltak. Az akkori Alkotmánybíróság érvelése a tudományos és képzési autonómia alkotmányos elvéből indult ki, ami a mostani alaptörvényből is levezethető és méginkább érvényes a jelen tervezetre, hiszen ebben a kutatási stratégiát és rektori pályázatot egy külső, állami kinevezésű testület vétójoggal illetve tartalommal határozná meg (ami nyilván nem fér bele a kormány gazdálkodást meghatározó alaptörvényi jogába). Az egyetemi elitnek akkor is ki kell állnia ezen alkotmányosság mellett, ha végül jogi csűrcsavarral átmenne a törvény. Ugyanis az egyetemi autonómia feladása sem morálisan, sem a tudomány és felsőoktatás lényegéből fakadóan nem elfogadható (példa rá a szakracionalizás méltatlan eseménysora). 
És most bővebben:
Elég volt néhány kisebb-nagyobb hallgatói-oktatói toppantás és rögvest retirált a minisztérium a “szak-racionalizálások” jó részétől. (Tiszteletet is érdemel az érintett hallgatók és oktatók kiállása, amivel kivédték a szakmai integritásukat és intézményi működőképességüket közvetlenül fenyegető, végiggondolatlan intézkedéseket!) De vajon nem ez volt a látványkonyha?
Merthogy a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után aggasztó egybehangzósággal hallgattak a résztvevők a konzisztórium ügyében. Vajon ez azt jelenti, hogy folytatódik a magyar felsőoktatás 2011 óta zajló fokozatos önfeladása (= autonómia-feladása)? A konzisztóriumok ügyében vajon statisztál a magyar egyetemi világ az alkotmányosság nyilvánvaló megsértéshez? Nem kellene elővenni a 2005-ös és 2006-os alkotmánybírósági döntéseket, amiket üdvözölt az akkori ellenzék (értsd: FIDESZ), és amelyek a sokkal enyhébb jogelvonást is alaptörvénybe ütközőnek ítélték? olvasásának folytatása
Az majd kiderül a következő napokban, hogy lesznek-e komolyabb méretű hallgatói megmozdulások és hogy a média mennyire ad ehhez támogatást. Addig is tanulságos lehet számot vetni a tüntetések valóságos társadalmi megítélésével. 2013 decemberében országos reprezentatív mintán végeztünk kutatást a felsőoktatás társadalmi percepciójáról, s ezen belül rákérdeztünk ezekre a véleményekre is, a 2012. téli események kapcsán. Az eredmény:
hogy éppen elképesztő jogfosztás készül ellenük: a képviselőik másodrendű szenátusi taggá válnak a tervezett törvénymódosítás szerint, mivel a 12. § ekként változik:
“a hallgatói önkormányzat által delegált képviselő a szenátus (3) bekezdés a) pontjában. g) pont gc) alpontjában, valamint h) pont hd) alpontjában meghatározott döntésének meghozatala során nem rendelkezik szavazati joggal”
Hogy melyek ezek a pontok?
12. §
(3) A szenátus
a) határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
…
gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;”
Magyarán, a képzésbe nincs beleszólása a hallgatóknak, sőt, mivel az ellenőrzésbe az oktatói munka hallgatói véleményezése is beletartozik, eszerint még abba se. De lesz helyette konzisztórium, ami a állami kézivezérlés további intézményesítése.
Ez csak kicsit van hátrébb, mint a nyolcvanas évek.
Nagyon fontos belátás, hogy az új irányt biztos iránytűvel kell meghatározni. Ezért is megnyugtató, hogy az új felsőoktatási szakstruktúrát bejelentő kormányközleményhez a hivatalos kormányzati oldalon jelzik az orientációt is: “
A képzési szerkezet átalakítását alátámasztó Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai a csatolt táblázatban olvashatók.” S valóban, a megadott linken ott a táblázat, ami tartalmazza az adott alapképzésben végzettek továbbtanulási arányát, a 2013-as brutto fizetéseket és a diplomás munkakörben dolgozól arányát. De van ennek bármi értelme?
A költségvetési tárgyalások előtt érdemes ránézni arra a szomorú képre, amit a European University Association többéves tendenciákat is feltáró kiadványa fest a magyar felsőoktatás versenytényezőiről, a tavaly ősszel megjelent 2014 Public Observer című jelentésben. A rektori konferenciák által szolgáltatott adatokból kiderül, hogy mind a finanszírozottságban, mind a hallgatói létszámban bekövetkezett változások Magyarországon 2008 és 214 között az európai országok összevetésében a legrosszabbak közé tartoznak.
A hazai felsőoktatási viszonyokon búslakodó vagy éppen felháborodó vitákban gyakran előkerül az állami felsőoktatás rendszere, mint a bajok fő okozója, szembeállítva vele a magánfelsőoktatás üdvözítő ideálját. Az állami szerepvállalás visszaszorítá
sának realitásait azonban megvilágítja az a vita, ami a napokban indult az USA-ban, a The Washington Post publicisztikája kapcsán. olvasásának folytatása
Friss adás, a 31. perctől a régi idők autonómia- és minőség-gondolatáról… A tudomány és az autonómia elválaszthatatlanságáról az egyetemen… Szabadság tér 89, 14. rész.
Nemzetközi trendhez igazodott a magyar kormány 2010-től, amikor folytatta a reálképzések erősítésének hangsúlyozását – azonban nálunk ez együtt járt a humán szakokkal és egyáltalán, a felsőoktatással szembeni hangulatkeltéssel. Az alkalmazott megoldás is keletiesre sikeredett: adminisztratív beavatkozásokat tettek a továbbtanulók “megfelelő” terelése érdekében, ami kétségkívül látványosabb gyors sikereket ígér, mint hosszabb távú pályaorientációba kezdeni, sőt, még a preferált érdekcsoportoknak is kedvez.
De vajon mennyire lett sikeres a próbálkozás hat év jelentkezési adatai összevetésének tükrében?
Blogunkban gyakran foglalkoztunk a hallgatói önkormányzatok ügyeivel. Részben ezen megjegyzésekből nőtt ki a most megjelent összegző tanulmány:
http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2014_2/femu_2014_2_65-82.pdf
Az írás mellékletként tartalmazza a hallgatói önkormányzati mozgalom indulásakor kidolgozott felsőoktatási koncepciót – tanulságos összevetni negyedszázad múltán a helyzettel.
Egyetemi Polgár 