Felsőoktatási kormányzat: két hét nyerő ágon

6 Már

Joggal figyelmeztetett egyik hallgatói lázadó barátom a régebbi időkből: könnyű volt nekünk a nyolcvanas évek végén győztes hallgatói mozgalmat csinálnunk, hiszen egy elbizonytalanodó politikai ellenfél állt a másik oldalon. Majd’ negyed század alatt azonban a politika megtanulta, hogy az egyik leghatékonyabb erény a kitartás: ha meg tud maradni a hibázások, pofonok, szakmai tévutak ellenére is, előbb-utóbb a “másik oldal” gyengeségeiből is újra tud építkezni.

A szakmai bírálatok sorát kiváltó felsőoktatási törvényalkotás és ügymenedzsment (lásd: továbbtanulási jelentkezések), kiegészülve a médiafigyelmet keltő akciózással,  látszólag menthetetlen helyzetbe hozta január-februárra a felsőoktatási kormányzatot. Azonban a hónap végére sokkal kényelmesebben érezhette magát az államtitkár.

olvasásának folytatása

Részvételi demokrácia: lehetőségek és határok az akadémiai világban I. A forma.

27 feb

A felsőoktatás-menedzsment egyre virágzóbb szakirodalma alig tárgyalja az egyetemi polgárok akarat-képzésének formai megoldásait az intézmények életében. Természetesen fel-fel bukkan a kritika a képviseleten és mindinkább professzionalizálódott (Magyarországon inkább bürokratizálódott) végrehajtáson alapuló egyetemvezetési modellek gyakorlatával szemben – főként a hallgatók oldaláról. Ebben nyilván benne van a kortünet is, mindenfajta hierarchikus szerveződés elutasítása. Az persze nem szerencsés, ha olyan politikai-filozófiai fogalmakat, mint  a részvételi demokrácia, megemésztetlenül használnak, de ez utóbbi heurisztikus ereje kétségtelen és alkalmas arra, hogy ösztönzést adjon az általános érdektelenség elleni megoldás-keresésnek.

olvasásának folytatása

Történelmi leckécske lányoknak-fiúknak

24 feb

A szegedi Bölcsészkar 1988 novemberében

Lehet történelmet csinálni, hazudni, felejteni – de elrontani is. A Hallgatói Hálózat jobbsorsra érdemes, ám kudarcosra sikeredett  nekibuzdulása az első percektől kezdve az elrontás jeleit hordozta ( lásd ehhez: facebookos akolmeleg megtévesztő voltáról). Ha nincs néhány feleslegesen ideges negatív reakció, még ennyire sem tudta volna felnagyítani jelentőségüket a híréhes sajtó.

A rossz közérzettel vívódó ifjaknak avagy későbbi követőiknek érdemes tanulni a leckéből, hogy mi kellene a valódi egyetemi mozgalomhoz:

olvasásának folytatása

Egyetemi autonómia – védhető?

20 feb

A kétezres évek közepén az akkoriban regnáló szabaddemokrata felsőoktatási kormányzat megtört egy másfél évtizedes politikai konszenzust és az egyetemi autonómiát sértő törvényi rendelkezést vitt keresztül az Országgyűlésen. Az akkor még életerős Alkotmánybíróság a tudományos kutatás szabadságából vezette le a törvényhelyet megsemmisítő határozatát, amivel utólag is elismerte a hallgatói mozgalom rendszerváltozáskori érvelésének igazságát.
Mi tagadás, 1988-90-ben ambivalens érzéseink voltak az autonómiáról: egyrészt fontosnak gondoltuk a pártállami hatalommal szemben, másrészt aggódtunk, hogy védőernyője lehet az egyetemi viszonyok mozdulatlanságának.

olvasásának folytatása

Ki fog itt felsőoktatás-politizálni?

17 feb

Egyhetes bejegyzés, akkor még a HÖOK demonstráció kerekasztal-beszélgetésének élménye alatt:  “intellektuálisan is könnyűnek találtatunk a hatalmi logikájú politikával szemben. Akkor meg is érdemeljük, ami történik velünk, a forráskivonást, a nemzeti-társadalmi küldetésünk leértékelődését, a kiszolgáltatottságunk növekedését.” (Intellektuális vereségünk felé félúton).

Jeges szél és felhevült fiatalok tüntetése az utcán, egyetemi épületbe decensen bevonuló lázadgatók és az általuk keltett görcsös médiafigyelem, észosztó jajjdeaktuális sajtókommentárok  – és a felsőoktatás kilátástalan helyzetét alig-alig karcoló dörgedelmek. No, ez utóbbi az igazán aggasztó.

olvasásának folytatása

Helyünk a globális egyetemi rangsorokban I.: Sanghaiból és Leidenből nézvést

13 feb

Kevés alkalmatlanabb mérce létezik az egyetemi teljesítmény értékelésére, mint a globális felsőoktatási rangsorok köre. (Erről részletesen az ELTE Pszichológiai Intézete Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportja közreműködésével rövidesen induló rangsor.hu oldalunkon jelennek meg részletes elemzések, addig is általános felvetések olvashatók itt és itt.) De ha már akkora a sajtó- és politikusi érdeklődés eziránt, amekkora, egy kis áttekintés nem árthat:
olvasásának folytatása

Intellektuális vereségünk felé félúton

10 feb

Igazán nem panaszkodhat a felsőoktatás arra, hogy mellékes tényező volna a honi közéletben. Csak ennek a hétnek a termése: a kormánypárt frakcióvezetője bejelentette korrekciós szándékát, a miniszterelnök körvonalazta finanszírozási alapállását, a jobboldal egyik vezető ideológusa Németországot történelmi ívben helyretevő esszéjének meghatározó motívuma a német (felső)oktatás elemzése.

Ahhoz képest, hogy jelen sorok írója másfél évtizednyi busongást és egy kandidátusi értekezést szentelt a felsőoktatási nyilvánosság és média-jelenlét csökevényes voltának, ez maga az aranykor: fontossá vált az egyetem ügye a közbeszédben, látványosan meghaladtuk az évi kétszeri (felvételi+diáktüntetés) híradások kvótáját! Magától értetődően zajlana ilyenkor a magyar egyetemi elitben és értelmiségi közvéleményben az az izzó vita, ami a nemzetközi trendek érdemi ismeretében, a tudás társadalmi pozíciójáról vallott (világ)nézetek végiggondolásával és a hazai egyetemi viszonyok átlátásával kínálna kritikát, alernatíva-ágakat, lelkesítő eszméket az egyetem ügyében.

Nos, ennek nyoma sincs.

olvasásának folytatása

Tom Brady és a BEAC

7 feb

Hiába a megint nagyobb esély, a korábbi sikerek, a tizenhatátadásos csúcsdöntés, Brady nem érte el a negyedik Aranygyűrűt. Emiatt a Patriotsszurkolók (köztük szerzőnk) bosszankodnak, csakúgy, mint négy éve, de Ann Arborban vélhetően nem annyira mérgesek, hiszen két korábbi rozsomák (Wolverine) a Giantsban a győztesek közé tartozhat: Mario Mannigham és Meskó Zoltán. Márpedig az amerikai egyetemek egyik legfontosabb identitásképző eleme az egyetemi sport – Derek Bok szerint túlságosan is eluralva a marketing-kommunikációt időnként. (Az Ivy League is sportszerveződés volt eredetileg.) olvasásának folytatása

9 nap

3 feb

A hallgatói mozgalom indulásakor az első, amit megtanultunk, hogy a felvételinél lehet nyomást gyakorolni a hatalmas(kodók)ra, hiszen ezen a ponton találkozik az amúgy sok figyelmet nem keltő felsőoktatás a közvélemény érdeklődésével. Lám, a HÖOK-nak is elég volt egy szolid demonstrációt belengetnie ahhoz hogy évtizedek óta példátlan lépésre szánja el magát a felsőoktatási kormányzat a jelentkezési határidő kapkodó elhalasztásával. olvasásának folytatása

Interjú a Magyar Katolikus Rádióban

2 feb

Magyar Katolikus Rádió, 2012. január 31. 15.30 Délutáni találkozás.

Feleslegesen elkapkodott bevezetése egy amúgy is több ponton rossz felsőoktatási törvénynek.

A rendeleti kormányzás tévútja elbizonytalanítja a lényegénél fogva konzervatív egyetemi rendszert. olvasásának folytatása